Isten éltesse a Loki ikonját!

Cívishír: Isten áldja az 1986-os esztendő legjobb kapusát és legjobb magyar futballistáját! Sör, bor vagy pálinka?
Mező József: A munkahelyen nem lehet inni! Edzések várnak rám Pallagon. A keddi is egy nap a sok közül, reggel kimegyek, megtartom a kapusedzéseket, munka után pedig iszunk egy kávét üdítővel a büfében. Majd este itthon bekapok egy sört. Vagy kettőt.

Cívishír: Ennél azért nagyobb duhajként ismerünk téged Debrecenben!
Mező József: Lecsillapodtam. Ha iszom, azt többnyire itthon teszem. Már szinte csak Téglási Gabival és Horváth Bélával megyek el sörözni, mással nem. Itthon ülős lettem.

Cívishír: Hatvan! Csak látszik rajtad az öregedés!
Mező József: Hatvanéves korára az ember lelke megnyugszik. Most egyébként sem jó a kedélyem, mert rossz hírt kaptam. Régi jó barátom, Czeczeli Karcsi, a Videoton és a Nyíregyháza egykori kiváló játékosa örökre megpihent. József napon még felköszöntött, egyem meg a lelkét! Megráz, ha egy magamfajta öreg futballista meghal. Rögtön eszembe jutott Zsiborás Gábor, aki 35 évesen hagyott itt minket. Most együtt ünnepelnénk a hatvanat. Ilyenkor arra gondolok, hogy minden nap ajándék.

Cívishír: Eljött a számvetés ideje?
Mező József: Én még élek, és hála az Istennek, sikerekben gazdag hatvan év van mögöttem. Ebben a korban már a kudarcokra is sikerként tekint az ember, tehát csupa szép emlék jut eszembe.

Cívishír: Jó csel, így kell viselni a kor múlását?
Mező József: Nem zavar különösebben az öregedés. Amikor betöltöttem a negyvenet, hirtelen rosszullét tört rám, a gyászhirdetéseket kezdtem olvasni az újságban, hogy ki mikor halt meg. Ez a válságos időszak szerencsére hamar elmúlt, és azóta nem érdekel a kor. Még az sem, hogy kopaszodom.

Cívishír: Vannak szuper praktikák az öregedés ellen az interneten. Próbálkozol valamivel?
Mező József: Én nem hiszek az ilyenekben, aminek jönni kell, az eljön egyszer. Nem erőltetem, hogy jöjjön, szeretnék még én tevékeny lenni sokáig. Szerencsés embernek mondhatom magam, mert az a munkám, amit nagyon szeretek.

Cívishír: Mikor vetődtél utoljára?
Mező József: Tavaly egy kispályás tornán elkapott a hév, nem terveztem, de úgy hozta a helyzet, hogy vetődnöm kellett. A meccs végén alig tudtam elmenni a büféig a sörömért. Három napba tellett, mire kipihentem. Nem is a vetődéssel van baj, hanem utána a felállással. Tanítani már nagyobb élmény.

Cívishír: Játsszunk el a gondolattal! Hirtelen pörgessük vissza a hatvan évet, milyen emlékek törnek elő?
Mező József: Szép, szebb és még szebb. Akadtak kudarcok is, de pozitívan gondolkodom a világról. A kudarcokat feldolgoztam.

Cívishír: Azt is, hogy 1986-ban az év játékosa, az év kapusa cím birtokában lemaradtál a világbajnokságról?
Mező József: Már nem foglalkoztat a kérdés. Az újságírók osztályzata alapján valóban én lettem a legjobb, de akik a válogatottban, a mexikói vb-n szerepet kaptak, mind kiváló kapusok voltak. Már nincs bennem tüske, volt rajtam címeres mez, még ha túlkoros utánpótlás-válogatottként is, most nekem már az elég.

Cívishír: Idézd fel életed meccsét!
Mező József: Békéscsaba, 1985 tavasza. A Békés Megyei Hírlap azt a címet adta a tudósításnak, hogy Békéscsaba-Mező null-null. Azt hiszem, ez mindent elárul.

Cívishír: Nekem azt sugallja, hogy naggyá tettek a csabai csatárok.
Mező József: Nem ők, hanem a saját védőim!

Cívishír: Ne röhögtess!
Mező József: Tényleg! Süle Pista volt a csabai edző, azt mondta a meccs után, ha nincs Mező Józsi, 4-5 góllal verjük a Lokit. Ilyen bókot csak egyszer kaptam. Az nekem a csúcs!

Cívishír: Vissza a jövőbe! Mi a cél?
Mező József: A nyugdíjhoz még fiatal vagyok. Addig maradok, amíg úgy érzik a Debreceni Labdarúgó Akadémián, hogy szükség van rám. Imádom a gyerekeket, de csak a szorgalmasokat, a lustákkal nem tudok mit kezdeni.

Cívishír: Mikor áll majd a Loki kapujában helyi nevelésű fiatal?
Mező József: Téglási Gabi kollégámmal azon dolgozunk, hogy mielőbb álljon! Jelenleg korosztályos válogatottjaink vannak, egyik tanítványunk, Deczki Máté nemrég a Premier League-ben szereplő Stoke City-hez igazolt. Kovács Péter, aki az U17-es válogatott tagja, korban a legközelebb áll ahhoz, hogy a DVSC felnőtt csapatában védjen, de a fiatalabbak között is vannak tehetségek. Idő kérdése.

Cívishír: Megéltél testközelből néhány kiesést az NBI-ből, tehát van benne rutinod. Mi vár a Lokira most?
Mező József: Kizárt, hogy kiessen a csapat! Erre akár mérget is vennék!

Cívishír: Kívánj valamit a következő tíz évre?
Mező József: Lássak sok csillogó szemű, elhivatott, bolond gyerekeket az akadémián! Mert ugye minden kapus bolond. Egy kicsit.

Cs. Bereczki Attila