Elítéltetnék Debrecennel Sorost és a bevándorlást

Az illegális bevándorlás és az azt támogató szervezetek működésének elutasításáról szóló nyilatkozatot fogadtatna el a debreceni közgyűléssel a január 25-i ülésen Papp László polgármester.

A határozati javaslat a képviselők támogatását kéri az „illegális bevándorlók korlátok nélküli, kötelező, kvóták alapján történő betelepítése és az annak végrehajtására irányuló Soros-terv” elutasítására, valamint akadályozná a betelepítést segíteni kívánó szervezetek térnyerését. A nyilatkozattal azt is kimondanák, hogy Debrecen a kormány mögött áll az ide tartozó – szükség szerinti – további jogszabályok alkotását illetően.

Az Európai Tanács nélkül nem megy

Az előterjesztés emlékeztet arra a hazai médiában a valódi jelentőségéhez képest kissé alulexponált hírre, miszerint az Európai Parlament 2017 novemberében határozatot hozott a bevándorlók befogadására és szétosztására irányuló bizottsági javaslatról.

– A döntés felső idő- és létszámhatár nélküli, kötelező betelepítési rendszert vázol, emellett lehetővé tenné, hogy ha egy civil szervezet vállalja adott menedékkérő megsegítését, akkor az annak székhelye szerinti országba történő áthelyezés előnyt élvez – olvasható a debreceni közgyűlés elé kerülő dokumentumban. A szövegbe viszont már nem került bele – és ezt más, a kormányzathoz kötődő hírportálok is rendre „elfelejtik” megemlíteni –, hogy bár az Európai Parlament a bevándorlók ügyében valóban érvényesíttetné az egyenlő elosztás és a szolidaritás elvét, végső döntést nem hozhat a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács nélkül. Márpedig az nem egységes a kérdésben. És ez még finomabb megfogalmazás, hiszen a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) mellett Ausztria is ellenzi a kötelező kvóták bevezetését. Az Európai Parlament törekvésének sikerét például a Magyar Időknek nyilatkozó szakértő is kétségbe vonta.

Négy ország közül választhatnának

Az Európai Parlament által elfogadott bizottsági javaslatot a 2013-as Dublin III egyezmény reformjaként szokás nevezni. Mi lenne ez? A Dublin III rendelkezik arról, hogy melyik tagállam felelős egy unión kívüli állampolgár, hontalan személy által valamelyik EU-tagállamban benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért. A főszabály szerint ezt a felelősséget az a tagállam viseli, melyen át a menedékkérő belépett az EU területére.

Csakhogy a rendszer csúfosan megbukott Görögországban és Olaszországban az Afrika és a Közel-Kelet irányából érkező migránsok tömegei miatt.

A mostani elképzelés nem mondana ennek gyökeresen ellent, de sokkal bonyolultabb. A lényeg, hogy állandó, automatikus, küszöbérték nélküli áthelyezési mechanizmust tartalmaz a menedékkérőknek, akiket nagyobb eséllyel kellene befogadni ott, ahol családtagjuk, lakhelyük van, vagy korábbi tanulmányaikat végezték.

Ha nincs ilyen kapcsolat, akkor jönne a javaslat szerint a tagállam népessége, gazdasági fejlettsége és a már befogadottak száma alapján kiszámított „kvótakulcs”. Ha valamely tagország elmarad a kvótakulcsától, oda nagyobb eséllyel kerülne menedékkérő (akik négy ország közül választhatnának, hogy melyik az a négy, az a számoktól függően folyamatosan változna).

Amelyik ország keresztbe tenne, azt az uniós pénzügyi források csökkentésével büntetnék. Az Európai Parlament által elfogadott határozatban az is benne foglaltatik, hogy ha egy civil szervezet egy tagállamban vállalja a menedékkérőről való gondoskodást és a tagállam is beleegyezik, akkor mehet.

Debrecen is „hadszíntérré” vált

Ez utóbbi fényében értelmezhetőbb a cívis közgyűlés elé kerülő javaslat azon része, mely szerint Debrecenben is elkezdődött a Soros György támogatását élvező „civil” (idézőjel az előterjesztőtől) szervezetek szervezése. Esetükben – írják – fennáll az illegális migráció támogatásában való szerepvállalás veszélye, ezért Papp László szerint Debrecenben nincs szükség a jelenséget támogató „álkaritatív szervezetekre”, mondván, a költségvetésből jelentős összeget fordítanak szociális célokra.

Soros György egyébként – mint azt már sokszor megírták – 2016 júliusában publikált véleményében a kötelező kvóta ellen emelt szót, mondván, a menekültbefogadás rendszerén változtatni kell, ugyanakkor a befogadottaknak olyan tagországba kellene kerülni, ahová szívesen mennének és amelyik szívesen is látja őket. Ez, mint az eddigiekből kitetszik, nem éppen az elképzelt brüsszeli irány.

A kormány által folyamatos össztűz alatt tartott milliárdos üzletember különbséget tesz a menekültek és a gazdasági bevándorlók között is, melyek fogalmai Magyarországon immár végzetesen összemosódtak. Soros évi 300 ezer menekültet (refugee) fogadna be az Európai Unióba, míg a gazdasági bevándorlókról (economic migrants) azt mondta, ha a menekültválságon sikerül úrrá lenni, jól jöhetnek a demográfiailag kimerülésben lévő uniós munkaerőpiacon.

A miskolci közgyűlés hétfőn már megszavazta a debrecenihez hasonló nyilatkozatot.

Ratalics László