Soros György visszavág!
A kormány nem a köz javát, csak saját hatalmi és anyagi érdekeit tartja szem előtt. A "Soros-terv" elleni propagandakampány kudarcot vallott
- olvasható a Soros György által publikált cikkben pénteken a Népszavában.
Soros György szerint hét állítást tett közzé az ő nevéhez kötött "állítólagos" tervből, amelyek egy részét szándékosan félrevezető módon, szövegkörnyezetét meghamisítva közölték vagy olyan kijelentéseket tulajdonítottak neki, amelyeket sosem tett, és amelyek sehol nem lelhetők fel.
A kampány nyilvánvaló célja, hogy a kormány gyűlöletet gerjesztve terelje el a magyar nép figyelmét azokról a kudarcokról, amelyek például az oktatás és az egészségügy területén sújtják Magyarországot, ahol a rákbetegek halálozási aránya az egyik legmagasabb az egész világon
- hangsúlyozta, rámutatva, az első filantróp alapítványát 1984-ben Magyarországon hozta létre, amikor az ország még szovjet uralom alatt állt. Az elmúlt évtizedek során, több mint 400 millió dollárt fordított szülőhazája fejlesztésére és támogatására.
A békés egymás mellett élésről
Soros György úgy folytatta, a propagandakampány másik eleme a nyílt társadalom értelmének, jelentésének szándékos kiforgatása volt.
A "nyílt társadalom" nem nyitott határokat és tömeges bevándorlást jelent, azzal a kormány által elhitetni akart állítólagos céllal, hogy ez megsemmisítse a magyar és európai keresztény identitást
- írta. Ezzel szemben, szigorú, közös, európai határvédelmet javasolt, hiszen az egyes országok - közös cselekvés nélkül - csak más tagállamok kárára szigetelhetik el időlegesen magukat a menekülők elől.
A nyílt társadalom azon a feltevésen alapul, hogy egyikünknek sincsen kulcsa a biztos igazsághoz, és a békés egymás mellett élés érdekében, tiszteletben kell tartani mások, embertársaink, beleértve a kisebbségek véleményét
- közölte Soros György. A nyílt társadalom - ahogyan Marxot kritizálva a filozófus, Karl Popper megfogalmazta - mindenekelőtt a kritikus gondolkozáson, és a közérdeket érintő kérdések aktív társadalmi vitáján alapszik. Ezért is támogat alapítványa - többek között az Európai Unióval közösen - olyan, az állampolgári jogokat védő szervezeteket, mint amilyen a Társaság a Szabadságjogokért vagy a Magyar Helsinki Bizottság, amelyek védik és előmozdítják azokat az európai értékeket és elveket, amelyekért az Európai Unió létrejött, és amiért Magyarország 2004-ben csatlakozott a közösséghez.
Európa közös gondja
A milliárdos azért nyilvánul meg fontos közéleti kérdésekben, azért közölt több írást is a migrációs válságról, mert úgy érzi, vannak másokkal is megosztható elképzelései arról, miképpen kellene a világ gazdagabb részének kezelnie, talán megoldania a súlyos bevándorlási válságot. Meggyőződése, hogy a menekültek elhelyezése csak önkéntes alapon történhet, hiszen a tagállamokat nem lehet arra kényszeríteni, hogy olyan menekülteket fogadjanak be, akiket nem akarnak, és a menekülő embereket sem lehet kényszeríteni, hogy olyan országban telepedjenek le, amely nem szívesen, nem jó szándékkal fogadja őket.
Azok a tagállamok, amelyek nem tudnak vagy nem kívánnak menekülteket befogadni, többféle más módon is hozzájárulhatnak a probléma megoldásához. A menekültprobléma azonban nem az egyes országok, hanem Európa közös gondja, amelyre közös, európai megoldást kell találni
- szögezte le Soros György, aki szerint ezeket, az európai közös érdekeket szem előtt tartó javaslatait, torzította el szándékosan a magyar kormány, és tárta "Soros-tervként", félrevezető módon, a magyar nép elé - tette hozzá.
