Bogdán László: a cigányokat ma is zsigerből gyűlölik

Még a levegő is megállt a teremben, amikor Bogdán László, a Baranya megyei Cserdi település polgármestere beszélt a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió debreceni konferenciáján. A roma integrációról és társadalmi felzárkóztatásról rendezett debreceni tanácskozáson nem a szokásos, gyakran unalmas formáját választotta az előadásnak, hanem kiállt, és papír nélkül saját példáin keresztül érzékeltette a cigányság helyzetét. Szónoki kvalitásait abban a pár percben is megcsillogtatta: arról beszélt például, hogy nem a cigányt, hanem az embert kellene szeretni. A cigánykérdést akut problémának nevezte, amivel eddig egyik kormány sem tudott mit kezdeni. Cívishír-interjú Bogdán Lászlóval.   

Az előadásában feltett egy kérdést, ami szerintem tökéletesen rámutat a többségi társadalom cigánysággal szembeni magatartására, a cigány emberek megítélésére. Ki akarná, hogy a szomszédja egy cigány legyen? - kérdezte.
Bogdán László: Etikátlan lenne tőlem, ha nem vállalnám ennek a véleménynek a megformálását. Egy pozíciót javított ma Magyarországon a cigány társadalom: a migránsok kerültek alánk. A többségi társadalomban egyelőre nincs meg az az igény, hogy egy cigány ember legyen a szomszédja, pontosan az ismeretlentől való félelem miatt. Az elmúlt 30 évben egy fikarcnyit sem javult a cigányság megítélése, miközben a szélsőjobboldal megerősödését figyelhetjük meg itthon, de máshol Európában is. Ki gondolta volna ezelőtt 20 évvel, hogy Németországban 13-15 százalékot szerez a közelmúltban megtartott választásokon a szélsőjobb? Minél szegényebb a társadalomnak egy rétege, annál könnyebben radikalizálódik, a szélsőséges eszmékre ott van befogadóképesség, ahol a szegénység miatt igazából már nincs semmi veszítenivalójuk az embereknek.

Az Őcsényben történtek, az az indulat, amit az váltott ki, hogy néhány menekült pár napra üdülni ment volna a faluba, meglepték akárcsak egy picit is?
Bogdán László: Dehogy is! Ezt a fajta magatartást cigányként nap, mint nap megélem. Minden cigány bűnöző és minden migráns robbantó, ez az általánosítás működik ma, holott ez nyilvánvalóan nem igaz. Persze a terroristákat el kell kapni, a méltó büntetést ki kell rájuk szabni, de a mai Magyarországon nem történhetne meg, hogy embereket származásuk miatt kirekesztünk, legyenek azok cigányok vagy éppen migránsok. Egyetlen egy dolgot viszont nem értek. Hogy lehet egyáltalán az kérdés ma, hogy bajban lévő embereknek kezet nyújtunk, segítünk rajtuk. Továbbra is fenntartom, még hogyha a fogaimat kiverik, akkor is, hogy Cserdi szívesen fogadja azt a menekült családot, amelyik miatt akkora botrány kerekedett Őcsényben. Ez a legkevesebb, amit tehetek.

Őcsény nagyjából egyenlő Magyarországgal?
Bogdán László: A hangulatot illetően azt hiszem, igen.

Az országos politikába nem akar beszállni?
Bogdán László: Nem, dehogy akarok!

Pedig ilyen emberek kellenének oda, akik kiállnak a közönség elé, és egyetlen papír nélkül összefüggően, őszintén beszélnek arról, hogy mit éreznek. A hallgatóság meg azt mondja magában: na, ez a figura mondott valami fontosat.
Bogdán László: Nem vagyok alkalmas a behódolásra.

Kinek, minek kellene behódolni?
Bogdán László: Bármelyik politikai elitnek, de én egyiknek sem leszek a ribanca. Abban bízom, hogy, például amiről itt, Debrecenben beszéltem, mély barázdákat húzott a hallgatóság fejében. Többek között az, hogy senkinek nincsen joga plakátokra kiírni a gyűlöletet!

Azt mondta az előadásában, hogy Bogdán László tulajdonképpen a GINOP, az EFOP és a TÁMOP-programok embere.
Bogdán László: Mert a cigányságot ma ezekben a programokban mérik, semmi másról nem szól az integráció, mint arról, hogy a különböző uniós támogatásokat mire költjük el, miközben a cigányok megítélése semmivel sem lett jobb, mint amilyen harminc évvel ezelőtt volt. Ne legyünk már álszentek: ebben az országban a cigányok helyzetét illetően semmi jó nem történt: ma is zsigerből gyűlölik őket, akárcsak harminc évvel ezelőtt.

Otthon, Cserdiben mi változott az utóbbi időben? Arról sokat lehetett olvasni, hogy az évekkel ezelőtt elindított programnak köszönhetően szinte mindenki dolgozik a faluban, és a bűnözést is sikerült felszámolni.
Bogdán László: Jelentősen csökkent a közmunkások száma. Annak idején 96-ról indultunk, most körülbelül 30-an vannak. A többiek már a piacról élnek, nincs szükségük a támogatásra. Pontosan nem tudom megmondani, de egy-másfél év alatt 15-17 autót vettek az emberek a faluban. De nem lerobbant vackokat, hanem fél- és egymillió forint közöttieket. Ez szerintem nagyon nagy szó, a helyiek életében fontos, pozitív változások történtek, erről kellene beszélni.  

Amióta a televízióban gyakran szerepel, megismerik, megszólítják az utcán?
Bogdán László: Hogyne.

Mondanak ilyet is meg olyat is?
Bogdán László: Persze, főleg azóta, amióta az Őcsényben történtek után felajánlottam, hogy szívesen látjuk Cserdiben a menekülteket. Amit csak el tud képzelni, minden voltam már. A fizikai atrocitást is beleértve, de nem szeretném ezt részletezni.

Büdös cigánynak nevezik?
Bogdán László: Ó, az még a szebb kifejezések közé tartozik.

Azt mondta, hogy az országos politikában nem akar részt venni. Polgármesterként azért indul 2019-ben?
Bogdán László: Persze, hiszen sok még a teendő, és egyszer majd úgy szeretnék meghalni, hogy valamit tettem azokért az emberekért, aki Cserdiben élnek.

Takács Tibor