Nagy magyar hazafit temettek Orbánék

Nemcsak a nagy magyar tudósok, de a nagy magyar hazafiak könyvében is őrizzük emlékét. Hajlíthatatlan jellemű ember volt, aki mindig a saját útját járta és erről soha nem hagyta magát letéríteni - mondta a miniszterelnök Oláh György Nobel-díjas, Corvin-lánccal és Széchenyi Nagydíjjal kitüntetett kémikus temetésén kedden.

Oláh György március 8-án hunyt el az Egyesült Államokban, Beverly Hillsben, végakaratának megfelelően hamvait Budapesten helyezik örök nyugalomra, a temetést a Nemzeti Örökség Intézete szervezte.

A múlt század egyik legmeghatározóbb kémikusa Budapesten született

1927. május 22-én. A Piarista Gimnáziumban tett szert humanista alapműveltségre, sajátította el a latin, francia és német nyelvet. A Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán tanult, elsősorban a szerves kémia, a fluorvegyületek érdekelték. 1949-ben szerezte meg diplomáját, akkor vette feleségül laboratóriumi munkatársát, Lengyel Juditot. 1954-től 1956-ig az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese volt. Nevéhez fűződik a magyarországi műanyagipari kutatás és gyártás megalapozása, akkor kezdte meg a szénhidrogének reakcióinak és átalakítási jellemzőinek feltárására irányuló kutatásait.

Az 1956-os forradalom leverése után családjával elhagyta Magyarországot. 1957 és 1964 között Kanadában élt, ezt követően az Egyesült Államokban telepedett le.

Még Budapesten kezdte meg a magasabb oktánszámú benzinre vonatkozó kutatásait,

hipotézise, amely szerint újfajta kémiai reakciók révén metánszármazékokból új gyógyszerek és műanyagok állíthatók elő, az 1960-as években kerültek a nemzetközi érdeklődés homlokterébe. Nevéhez fűződik egyebek között a környezetkímélő, javított hatásfokú ólommentes benzin előállítása, kutatásaival hozzájárult szénhidrogén-alapú új anyagok, komponensek előállításához is.

1994-ben kapta meg a kémiai Nobel-díjat, az indoklás szerint a karbokationok kutatásában elért eredményeiért, amelyek révén "újabb nagy lehetőségeket tárt fel a vegyipar előtt, egyebek között szénhidrogén-alapú új anyagok vagy komponensek előállításában".

Hozzávetőleg 1100 tudományos publikáció, 15 monográfia szerzője volt, nevéhez mintegy száz szabadalom fűződik. Alapítója volt a Magyarország Barátai Egyesületnek, és egész életében hangsúlyozta a fiatal tehetségek felkarolásának fontosságát.