Áder „beszólt” a Fidesznek
Drámai mértékűnek nevezte a politikai közbeszéd állapotának romlását Áder János köztársasági elnök, ezért az 1867-es kiegyezést ajánlotta követendő történelmi példaként az újraválasztását követő ünnepélyes eskütétele alkalmából elmondott beszédében hétfőn az Országgyűlésben.
Ha így megy tovább, mindent lerombolunk abból, amit 1990 óta közösen felépítettünk. Mindent megkérdőjelezünk. Minden - akárcsak hallgatólagos - megállapodást semmibe veszünk. Minden határt átlépünk
- mondta az állmafő, aki hozzátette, ha van szándék arra, hogy ne így legyen, az 1867-es kiegyezés olyan történelmi példa, "amiből erőt meríthetünk a cselekvéshez". Bár Kossuth, Széchenyi, Deák véleménye eltért bizonyos kérdésekben, az nem vitatható, hogy mindig a "haza üdve" lebegett a szemük előtt, és érveiket a másik iránti tisztelet hangján ütköztették. Erre példaként idézte Kossuth Deákhoz írt Cassandra-levelét:
"Barátom! (...) Mi nemcsak elvrokonok, de barátok is valánk, a szó nemesebb értelmében, férfi korunk szebb szakán keresztül, midőn még egy irányban haladtunk, a hazafiui kötelesség ösvényén".
A köztársasági elnök - mint mondta - a közbeszéd színvonalának romlásáért nem akarja "porciózni" a felelősséget, "de a politikai számosság okán mindig a kormánypártoké a nagyobb". Nem érdemes azonban "méricskélni", ki kezdte előbb - folytatta -, "közös a felelősségünk a közbeszéd jelen állapotáért". Jelezte ugyanakkor: a parlamenti választásig hátralévő egy évben a választópolgárok többsége biztosan nem akar "egy kitörésre készülő vulkán tetején" élni. Hogy példát adjon, az államfő beszédében megkövette mindazokat, akiket elnöksége alatt egy rossz mondattal, indulatos megjegyzéssel vagy durva szóhasználattal megbántott, megsértett.
