Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Emlékezzünk a doni áldozatokra

| 2017. 01. 12. | 09:04:00
Az idegen földben nyugvó hősök után özvegyek és árvák maradtak, de a hatalom évtizedekig hallgatást parancsolt, tiltott volt emlékezni.
Emlékezzünk a doni áldozatokra
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A doni áttörés a II. világháború magyarok számára legtöbb halálos áldozatot követelő csatája volt. A hetvennégy évvel ezelőtti katasztrófában több mint százezer magyar katona veszett oda, ez történelmünk legnagyobb veszteségekkel járó ütközete volt. 

A keleti fronton a rosszul felszerelt magyar csapatok nem tudták feltartóztatni a túlerőben lévő szovjeteket, akik 1943. január 12-én megtörték a magyar arcvonalat, és pár hét alatt felmorzsolták seregeinket. 100-120 ezer embert veszítettünk ebben az ütközetben. A Don mellől csupán 60 ezer magyar katona ért haza a 200 ezer főt számláló 2. magyar hadseregből. Az idegen földben nyugvó hősök után özvegyek és árvák maradtak, de a hatalom évtizedekig hallgatást parancsolt, tiltott volt emlékezni.

Az előzmények

Hatvanöt éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, amelynek során szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős hadsereg. A 2. magyar hadsereget német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki az orosz frontra. Az 1941-es villámháború kudarca után a németek szövetségeseiktől csapatokat követeltek a következő évre tervezett keleti hadjárathoz. Ezt Budapesten nem tudták, illetve nem is akarták visszautasítani, mert a Hitler kegyeiért versengő, Észak-Erdély visszaszerzésére törekvő Románia azonnal teljesítette a német igényeket. Emellett a részvételtől újabb területek visszacsatolását remélték.

Hosszas alkudozás után sikerült leszorítani a német igényeket, de csak azon az áron, hogy a magyar csapatokat hadászati vonatkozásban a németeknek rendeljék alá, a felfegyverzést illetően pedig megelégedtek a németek szóbeli ígéreteivel. A teljes sorállomány 20 százalékát küldték a frontra, a többit a tartalékosok tették ki. Az 1942 októberében a 197 ezres létszám 20 százalékát a nemzetiségiek, főleg románok és ruszinok, 10 százalékát a zsidó és baloldali munkaszolgálatosok adták. A hadsereg élére az 59 éves Jány Gusztáv vezérezredes került. A fegyverzet és felszerelés hiányos és korszerűtlen volt, a vezetés a megígért német kiegészítésre számított.

A tragédia

A csapatok 1942. június 28-án kapcsolódtak be a harcokba, és július 7-én érték el a Dont. Itt a kifáradt egységek védelembe mentek át, Voronyezs és Pavlovszk között 208 kilométer hosszú szakaszon. A nyár folyamán sikertelenül kísérelték meg a folyó nyugati partján megmaradt hídfők felszámolását, a harcokban 30 ezer embert vesztettek. A hadsereg vezetése már ekkor felismerte, hogy képtelen a hosszú szakasz védelmére, de sürgetése ellenére sem kapta meg a beígért fegyverzetet és felszerelést. 1942 novemberében, a sztálingrádi csata miatt a németek fokozatosan kivonták csapataikat a doni térségből.

A szovjet 40. hadsereg támadása 1943. január 12-én, 30-35 fokos hidegben kezdődött meg az urivi hídfőből kiindulva, az első napon 8-12 kilométer mélyen ékelődtek be a magyar védelembe. Január 14-én a voronyezsi front középső és déli részén is támadás indult, a 3. harckocsi-hadsereg a scsucsjei hídfőben 50 kilométer szélességben törte át a magyar védelmet. Az első napokban a magyar csapatok szívósan ellenálltak, de mert a hivatalosan Jánynak alárendelt német hadtest vezetését Hitler magának tartotta fenn, Jány csak tétlenül szemlélhette a mind rosszabbra forduló helyzetet. Már január 15-én elrendelhette volna ugyan a visszavonulást, amivel a hadsereg egy részét megmenthette volna, de nem merte megszegni a kitartást előíró parancsot.

Január 16-ára a szovjet támadás három részre szakította a hadsereget, az arcvonal felbomlott, eluralkodott a pánik. Jány január 17-én hajnalban rendelte el a VII. hadtest visszavonását, az elvágott, és német alárendeltségbe került III. hadtest még harcolt és csak január végén sikerült kijutnia a szovjet gyűrűből. A gyakorlatilag már nem létező 2. magyar hadsereg 1943. január 24-én "vált ki az arcvonalból". Jányt a jórészt fegyvertelen, demoralizált katonák nyomorúságos látványa e napon késztette hírhedt hadiparancsának megfogalmazására: "...a 2. magyar hadsereg elvesztette becsületét". A 3. pont deklarálta: "A rendet és a vasfegyelmet a legkeményebb kézzel, ha kell, a helyszínen való felkoncolással, de helyre kell állítani.". A sértő és igazságtalan parancs a tisztek körében is felháborodást keltett, sok helyen ki sem hirdették.

A maradék csapatokat március 5-én hátravonták a Dnyepr nyugati partjára, hazaszállításuk április 6-tól május 30-ig tartott. Jányt, aki az utolsó vonattal hagyta el a Szovjetuniót, Horthy 1943. augusztus 5-én felmentette hadseregparancsnoki tisztéből. 1947 októberében háborús bűnösként halálra ítélték és 1947. november 23-án kivégezték. 1993. október 4-én a Legfelsőbb Bíróság felmentette a háborús bűntett miatt emelt vád alól.

A veszteségekről pontos adat még ma sincs. 1943. március elején a hadsereg létszáma 54 029 főt tett ki, de ezek jelentős része hadtápos volt. A 2. magyar hadsereg 93 500 (más adatok szerint 120 ezer, illetve 147 971) főt vesztett, ebben benne foglaltatnak a hősi halottak, az eltűntek és a sebesültek.

A doni katasztrófa a magyar hadtörténet legnagyobb veresége volt, idegen földön, idegen érdekekért négyszer annyi ember pusztult el, mint a mohácsi csatában.

Hirdetés
További híreink
Az Orbán utáni rendszerről kérdez a TISZA Párt
Az Orbán utáni rendszerről kérdez a TISZA Párt
Minden 16 év feletti fiatal elmondhatja a véleményét.
Durva retorziókról beszélt Kósa Lajos
Durva retorziókról beszélt Kósa Lajos
A debreceni képviselő szerint soha nem álltunk olyan rosszul demokrácia ügyében Európában, mint most.
Március 15.: ők az állam kitüntetettjei
Március 15.: ők az állam kitüntetettjei
A Kossuth-nagydíjat Koncz Gábor színművész kapta.
Várható élettartam: utolsók között Észak-Magyarország
Várható élettartam: utolsók között Észak-Magyarország
Megérkezett az Eurostat legfrissebb jelentése.
Oroszország nem akar tűzszünetet
Oroszország nem akar tűzszünetet
Szerintük az az ukránoknak kedvezne.
Majd’ 4500 forint kompenzációt kap minden borsodi!
Majd’ 4500 forint kompenzációt kap minden borsodi!
Az M30-as autópálya Szikszó és Miskolc közötti szakasza megsüllyedt.
Gulyás: jelentős árcsökkenés várható
Gulyás: jelentős árcsökkenés várható
Az indokolatlan áremelések időszaka véget kell, hogy érjen – mondta.
Rusvai: a száj- és körömfájás az embert is megbetegítheti
Rusvai: a száj- és körömfájás az embert is megbetegítheti
Ugyanolyan hólyagok jelenhetnek meg, mint a szarvasmarhán.
Jelentősen javul Ferenc pápa állapota
Jelentősen javul Ferenc pápa állapota
A szentatya folytatja a légzési fizioterápiát.
Száj- és körömfájás: turistautakat is érinthet
Száj- és körömfájás: turistautakat is érinthet
Érdemes tájékozódni elindulás előtt.
Hirdetés
Hirdetés
Az Orbán utáni rendszerről kérdez a TISZA Párt
Az Orbán utáni rendszerről kérdez a TISZA Párt
Minden 16 év feletti fiatal elmondhatja a véleményét.
Hirdetés
Hirdetés
Mentő is érkezett a debreceni balesethez
Mentő is érkezett a debreceni balesethez
Két autó ütközött össze.
Hirdetés
Hirdetés
Gazdaság
CATL: új engedélyezési eljárás jöhet?
Szakvélemények szerint hibás megállapítások vannak a hatósági engedélyben.
Gulyás: jelentős árcsökkenés várható
Az indokolatlan áremelések időszaka véget kell, hogy érjen – mondta.
Hirdetés
Hirdetés
Támogatott tartalom
Közös nevezőn a lányok és a női mérnökök
Közös nevezőn a lányok és a női mérnökök
Folytatódik a nagysikerű WATCH az Agórában.
Kalandokra hív a Zsuzsi gőzös!
Kalandokra hív a Zsuzsi gőzös!
Tavaszi feltöltődés.
Rágcsálóirtás Debrecenben
Rágcsálóirtás Debrecenben
Elszaporodtak a házi és a vándorpatkányok.
A 100 Tagú Cigányzenekar 40 éves jubileumi koncertje Debrecenben
A 100 Tagú Cigányzenekar 40 éves jubileumi koncertje Debrecenben
A Főnix Arénában zene és a szenvedély találkozik.
Hirdetés
Hirdetés