Gyászban a magyar nemzet

A magyar forradalom és szabadságharc letörésére indított szovjet katonai invázió első napján, november 4-én megszakadt az MTI hírszolgáltatása, üres az archívum.

Legközelebb a november 14-ei történések következnek a beszámolók sorában. ’56 eltiprásának első napi főbb eseményeit az alábbi, utólag összeállított MTI-s kronológia segítségével nézheti át.

0 órakor a magyarországi szovjet csapatok főparancsnokságát Vaszilij Kazakov hadseregtábornok veszi át. Hajnali 4 órakor általános szovjet támadás indul Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai objektumok ellen.

Budapestet Kuzma Grebennyik gárdavezérőrnagy öt hadosztállyal támadja. A támadó szovjet egységek katonái jórészt a Szovjetunió ázsiai térségéből jöttek. A szovjet katonák legnagyobb része nem tudta, hogy hol van és ki ellen harcol. A főváros védői – nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvéd egységek – felveszik velük a harcot, jóllehet legtöbbjüket álmukban lepi meg a támadás. A szovjet hadműveletről, annak megindulásakor Király Béla, a nemzetőrség főparancsnoka és Budapest katonai parancsnoka tesz jelentést telefonon a Parlamentben tartózkodó Nagy Imrének.

5 óra 20 perckor Nagy Imre drámai hangú rádióbeszédet mond, amelyet kb. 8 óráig többször megismételnek:

“Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.”

 5 óra 35 perctől Nagy Imre beszédét valamennyi világnyelven is sugározza a Magyar Rádió.

Nagy Imre miniszterelnök a forradalmi tömeghez beszél a Parlament erkélyéről. (Ez még egy 1956. október 23-ai felvétel) MTI Fotó: Hollós Tibor- Petrovits László

5 óra 5 perckor a szolnoki rádió hullámhosszán közlemény hangzik el, amely szerint Nagy Imre kormányának volt minisztereiből megalakult a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, amely a Szovjetunió fegyveres erőinek segítségével megkezdte harcát az ellenforradalom ellen. Kádár János már miniszterelnökként olvassa fel kormánya felhívását és névsorát.

7 óra 14 perckor a Nagy Imre-kormány nevében felkérik a szovjet hadsereget, hogy ne lőjenek.

A forradalom leverésére bevonuló szovjet tankok a Margit hídon november 4-én. MTI Fotó

Reggel 6 és 8 óra között a jugoszláv nagykövetségre érkezik: Nagy Imre, Donáth Ferenc, Losonczy Géza, Lukács György, Szántó Zoltán (az MSZMP Intéző Bizottságának tagjai), valamint több más politikus és családtagjai. Összesen negyvenhárom személy kap menedékjogot.

A túlerő láttán a Nagy Imre-kormány és a katonai vezetés nem kísérli meg a fegyveres ellenállást.

A szovjet csapatok – helyenként fegyveres harc után – a Magyar Néphadsereg valamennyi alakulatát lefegyverzik.

Vidéken több helyen komolyabb ellenállás bontakozik ki, amelybe katonai egységek is bekapcsolódnak (Békéscsaba, Dunapentele, Szeged stb.)

 Király Béla reggel 6 órakor beszél utoljára Nagy Imrével. Jelenti, hogy a szovjet páncélos egységek a parlament felé tartanak. Nagy Imre tudomásul veszi a hírt. “Nem kérek további jelentést” – búcsúzik a miniszterelnök a Nemzetőrség parancsnokától. Király Béla ezután szabadságharcosokkal a budai hegyekbe vonul és védelemre rendezkedik be. Még néhány napig húzódik az országban a szórványos fegyveres ellenállás, Pécsnél a „mecseki láthatatlanok” több száz fős csapata egészen 19-éig kitartott.

Budapest, 1956.
Tüzérségi ágyú roncsa és egy harckocsi leszakadt lövegtornya a Ferenc körút – Üllői út kereszteződésében 1956. október 24. és november 4. között. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen.
MTI Fotó: Burghardt Ferenc