Hirdetés

Debreceni párizsi

civishir.hu

2014.11.24. 08:10

Debreceni párizsi
A Louvre és a többszáz méteres sor, amiből mégsem áll ki senki

Kalandozó magyarok. Ez nem utazási blog, és tanácsot sem kért senki, de azért én adok.

Hirdetés

Aki életreszóló élményeket szeretne, és persze teheti, utazzon Párizsba! Hogy már volt? Nem hiszem, hogy be lehet telni vele. Elhatározás, meg persze némi pénz kérdése az egész, ráadásul pár óra leforgása alatta fotelből megszervezhető.

Végre indulunk! Mindkét reptéren minden rendben volt, az interneten szerencsére olyan oldalak is léteznek, ahol naprakész hasznos információkkal látják el a kezdő párizsi turistát az aktuális jegyáraktól kezdve egészen odáig, hogy merre forduljon, ha a reptéren a transzferhez szeretne jutni, így ilyenekből is ügyesen készültünk előre. Az egyetlen dolog, amit nem tudtunk itthonról, hogy szállásunk a párizsi vigalmi negyed közepén helyezkedik el, de tulajdonképpen ennek is megvolt a maga előnye. A Moulin Rouge – egyébként az egyetlen, ami csalódást okozott a városban – 150 méter, az Erotika Múzeum 200, a metró, amelynek hálózata átlátható, amivel az egész város bejárható, és sosem vártunk rá 20 másodpercnél többet, mindössze 150 lépés.

Az én kelet-európai, máshoz szokott szememnek ugyan furcsa volt a rengeteg nyíltan összebújó, csókolózó meleg pár látványa, de végül is a „Párizs a szerelem városa” közhelyet még sehol nem olvastam azzal a megszorítással, hogy kizárólag a heteroé. Még itthon tájékozódtunk a várható időjárásról – november van, 10-14 fok lesz, és talán eső is – így a három napra pakoltam meleg pulóvert, meleg pulóvert, plusz vastag kardigánokat. Ez csak azért okozott némi problémát, mert Párizsban egész hétvégén 25-28 fok volt, és verőfényes napsütés. Ruha nálam erre az időjárásra egy szál se, de szerencsére ennél nagyobb gondunk nem volt…


Moulin Rouge

Nem tudom, hány állandó lakosa van Franciaország fővárosának, de a külföldi városlátogatók egymás sarkát taposták. Ez abból is látszik, hogy a Sacré-Coeurhöz tartva a tanácstalanok – nem sejtve, hogy mi, a mellettük állók sem hazai pályán mozgunk – segítséget kértek az útvonalhoz. Bár először voltunk Párizsban, a várost tömegesen megszálló kínai turistákat kedvesem magabiztosan igazította útba. Biztos kézzel vezetett a vadidegen városban azok után, hogy kétszer átnézte a tervezett útvonalakat a Google Maps-en, ami nagy szerencse, mert én annyira tudok tájékozódni, hogy a lakásunkban a nappali-fürdőszoba útvonalon képes vagyok eltévedni, ha nem koncentrálok.


Sacré Cour

Amikor megláttuk a mészkőből készült templomot a lépcsőin üldögélő fiatalok tömegével, le voltunk nyűgözve. Akkor még nem sejtettük, hogy ennél sokkal nagyobb élményekben lesz részünk az esti szajnai sétahajózáson. A rácsodálkozás mellett a másik nagy tapasztalatunk a frusztráció: mit lehet ebből megnézni két és fél nap alatt? Túl keveset, bárhogy igyekszünk. A Montparnasse-torony tetejéről lenézni a városra lélegzetelállító, a Luxembourg-kert hangulata elragadó, és csak azért nem futottunk itt egy kört a többi sportszeretővel, (igen, vittünk futócipőt) mert nem volt rá idő: kocogni itthon is lehet, a Pantheont, az Invalidusokat és a Musée d’Orsay-t viszont csakis ott láthattuk!

- patrikov -

Hirdetés

Hozzászólás

Hirdetés



Hirdetés



Hirdetés