Veszedelmes rákkeltők visszaszorításán dolgoznak Debrecenben

A tejben is megtalálható, potenciálisan közegészségügyi veszélyt jelentő aflatoxin felmérését és visszaszorítását tűzte ki célul az a program, melyre mintegy 300 millió forintot nyertek a NKFIH pályázatán a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kutatói.

– A hazai tej annyira biztonságos, amennyire biztonságos a takarmányellátás. A tejelőtehén-állományokat általában silótakarmánnyal etetik, emellett a nagyhozamú teheneknek még kell abraktakarmány. Utóbbi az időjárástól függően lehet olyan gombákkal szennyezett, amelyek toxinokat, méreganyagot termelnek, és ezeknek egy része kerülhet át a tejbe – magyarázza a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal közös kutatásban résztvevő Győri Zoltán professzor, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének igazgatója, az MTA Élelmiszerbiztonsági Bizottságának elnöke. Hozzáteszi: a gombamentesség elsősorban megfelelő termesztéstechnológiával, valamint az időjárási körülményekhez igazodó, körültekintő, szakszerű tárolással biztosítható.

A projektet vezető Pócsi István professzor az időjárás kapcsán megjegyezte, hogy a mikotoxin-termelő gombák elszaporodása a napjainkban zajló klímaváltozás egyik következménye lehet.

– Ahogy egyre szélsőségesebb az időjárás, aszályos időszakokat követnek rövid, de nagyon nedves, csapadékos periódusok, ez a termesztett növényeket legyengíti, a gombakártevők szaporodását elősegíti, fokozza a toxintermelésüket, és gombafajcserék is megfigyelhetők: új toxintermelő fajok jelennek meg a Kárpát-medencében. A projekt során ezekre a változásokra készülünk fel – fejtette ki a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének vezetője.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal nemzeti kiválóság pályázata keretében mintegy 300 millió forinttal támogatott kutatási program célja a megelőzés, a tejbe kerülő, közegészségügyi veszélyt jelentő aflatoxin M1 visszaszorítása a különböző növényfajták, kukoricahibridek és tárolástechnológiák megfelelő használatával.

A gombatoxinok elsősorban a meleg, párás éghajlatú országokból terjedtek el az utóbbi évtizedekben az időjárási tényezők, illetve az import takarmányok révén. Olyan kémiai nagymolekulák, sejtmérgek, amelyeknek elsősorban az idegrendszerre, illetve a májra és vesére van erősen mérgező hatásuk már kis koncentrációban is.

– Az aflatoxinok a különböző gombatoxinok közül a legveszedelmesebb rákkeltők között szerepelnek. Májkárosító, májrákot okozó hatásuk közismert, emellett a központi idegrendszerre és az immunrendszerre is veszélyesek, ezért kiemelten kell vizsgálni őket – hangsúlyozza Pócsi István professzor.

A nemzetközi kereskedelemben folyamatosan szűrik az aflatoxin jelenlétét. Olaszországban a közelmúltban magyar szakemberek is részt vettek abban a programban, amivel már sikerült kiküszöbölni ezt a problémát, és most ez alapján készítették el a kutatási programot a magyar körülményekhez igazítva.

A kutatók bíznak benne, hogy mikrobiológiai és analitikai eszközökkel feltárhatók azok a csatornák és technológiai folyamatok, amelyeken keresztül a miktoxinok bekerülhetnek az élelmiszerláncba, illetve lehetőségük lesz arra is, hogy különböző mikroorganizmusok segítségével gátolják a mikotoxinok kialakulását, illetve hatástalanítsák a takarmányba már bejutottakat.

– Az aflatoxinok elleni küzdelem jelentőségét a gazdálkodók is felismerték, olyan nagy termelő is áll az egyetem kutatásai mögött, ahol 6000 tehenet tartanak, így számukra különösen nagy jelentősége van a biztonságnak. Ez a napi munkában a hibridek és fajták elemzését, a takarmányvizsgálatot a silózott és a szemestakarmánynál is, illetve a tejanalízist jelenti. Ezután tudjuk vizsgálni, hogy hol, miként tudunk beavatkozni – emeli ki Győri Zoltán.