Debrecenben bebizonyosodott az 50 éves jóslat
A Debreceni Egyetem fizikusai is részt vettek abban a nemzetközi kutatásban, melynek köszönhetően első alkalommal sikerült megmérni a két legnehezebb ismert elemi részecske, a Higgs-bozon és a t-kvark közötti kölcsönhatás erősségét.
– Világunk látható anyagát javarészt protonokba és neutronokba zárt könnyű kvarkok és a körülöttük keringő elektronok alkotják. A standard modellben a Higgs-bozon kapcsolódhat az anyag építőköveihez, a kvarkokhoz és a leptonokhoz, a részecske tömegével arányos csatolási erősséggel. A kapcsolódást sok esetben megfigyelték már a Higgs-bozon bomlási folyamatain keresztül. A legnehezebb kvark, a t-kvark tömege azonban nagyobb, mint a Higgs-bozoné, ezért a Higgs-bozon bomlása nehéz t-kvarkokra az energia- és lendületmegmaradás miatt lehetetlen – mondta az unideb.hu-nak a Debreceni Egyetem kutatócsoportját vezető Trócsányi Zoltán professzor, az MTA-DE Részecskefizikai Kutatócsoport vezetője.
A szakembereknek más módszerekre volt szükségük a két nehéz részecske közti kölcsönhatás erősségének megméréséhez. Ilyen lehetőséget nyújt egy Higgs-bozon, egy t-kvark és egy t-antikvark együttes keltése és tanulmányozása. Ezt a különösen ritka folyamatot figyelték meg elsőként a CMS-nél. Magyarországról az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, az MTA-ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport, a debreceni MTA Atommagkutató Intézet, valamint a Debreceni Egyetem mintegy 40 kutatója és diákja vesz részt a CMS-együttműködés munkájában. A kísérletben felhasználták az MTA-DE Részecskefizikai Kutatócsoport kutatóinak elméleti szimulációit is az adatok kiértékelése során. – A következő években gyűjtendő sok-sok adat feldolgozásával a pontosság javulni fog, a Higgs-bozon felfedheti a nagyenergiás fizika még rejtőzködő titkait – bizakodik Trócsányi Zoltán professzor.
