Nekik köszönte a Pro Urbe díjat a Tankcsapda frontembere
Így mondtak köszönetet Debrecen új díszpolgárai és a Pro Urbe díjasok az ünnepi közgyűlésen.
Dr. Duffek Mihály, Debrecen Város Díszpolgára: – Nem egyszerű megszólalni, különösen azért, mert ismerem a névsort, akik ugyanezt a megtiszteltetést kapták a korábbi évtizedekben. Nem tudom, hogy méltó vagyok-e rá. Mérleg jegyében születtem, mindennek legalább két oldala van. Én azért kaptam ezt az elismerést, mert tettem valamit. Szeretném megköszönni mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy tegyek valamit! Debrecen városának, akár diákként, akár felnőttként. Munkahelyeimnek, a Debreceni Egyetemnek, a zeneművészeti karnak, azoknak a művészi közösségeknek, amelyekkel együttműködhettem az évek folyamán, például a Kölcsey Kórusnak. Nem utolsó sorban a családomnak, akiknek Debrecen otthont, tanulási lehetőséget és az értékes élet lehetőségét adta. Köszönöm, semminek nincs vége, szeretném folytatni!
Dr. Édes István, Debrecen Város Díszpolgára: – Szeretném a munkatársaimnak megköszönni azt, hogy ide kerültem és megkaphattam ezt a kitüntetést. Köszönöm, Debrecen!
[Beillesztett cikk: Ők kapták Debrecen legfontosabb díjait!]
Pro Urbe díj, Lukács László: – Általában ennél sokkal nagyobb tömegek előtt szoktam beszélni a dalok közti konferáláskor, most azonban, túlzás nélkül mondom, egészen másként dobog a szívem… Nagyon köszönöm! Elsősorban a szüleimnek, akik ugyan már nem lehetnek itt velem, de hiszem, büszkék rá, hogy itt állok. És köszönöm a Tankcsapda zenekar tagjainak, mert világéletemben csapatjátékos voltam, abban hittem, hogy a csapatmunka az igazi munka. Nélkülük mindez nem lehetne így.
[Beillesztett cikk: Debrecen polgármestere üzent a fiataloknak]
Pro Urbe díj, dr. Csiba László: – Akkor válik debrecenivé az ember, amikor fájnak a kátyús utcák, a hámló homlokzatok. És büszke a fejlődésre, amit a város elért, szívesen mutatja a vendégeinek. Amikor elmegy külföldre, nem azon irigykedik, hogy ott milyen szép. Hanem azon, hogy mit lehet hazahozni, itthon megteremteni. Az én elődöm, Molnár László ismerte fel, Európában másodikként, a szélütés jelentőségét. A debreceni Neurológia Klinikán a munkatársaimmal sikerült egy nagyon jól működő akutellátást kialakítani, az országban valóban itt történik a legeredményesebb vénás vérrögoldás. Martin Luther Kingnek volt egy álma, nekem három is. Az egyik, hogy az utódok folytassák a munkát, fejlesszék tovább, őrizzék meg az értékeket az orvostudomány minden területén. A második álmom, hogy az olyan összetartozó, közös gyökerű betegségek esetében, mint a szívinfarktus, sztrók, alsóvégtagi érszűkület, ne a beteg járkáljon össze-vissza. Hanem legyen egy közös gondozási központ. Ez majdnem megvalósult, de végül sajnos nem sikerült megcsinálni. Az utolsó, hogy Debrecenben kezdje meg a szolgálatot Közép-Európa első olyan komputertomográffal felszerelt mentőautója, amely nem csak a szélütéses, hanem valamennyi eszméletét veszített betegnek segítene. Elképesztően magas színvonalú ellátást tudnánk biztosítani így a debreceni betegeknek. Ez a három álmom van, ha csak egyik megvalósul, boldog leszek!
Pro Urbe díj, dr. Mohos Nagy Éva: – Nem gondoltam, hogy ez a város, a „legmagyarabb város”, ahogy mondják, fogja meghatározni az életemet, a művészi fejlődésemet. Ez utóbbit nem csak magamnak, hanem Debrecen szellemiségének köszönhetem. Emlékszem, amikor először énekeltem premiert, amit a rádió egyenes adásban közvetített. Szünet volt, kinéztem: lógtak az emberek a páholyokban, mint a szemek a szőlőfürtön. Nem akartam elhinni, hogy ilyen létezik! Ez azért lehetett így, mert csodálatos, világszinten elismert művészek közé kerültem. Tőlük tanulhattam meg a többszáz éves magyar operajátszás tradícióit, a szívtől szívig játszást, énekést. Hogy az embereket, a közönséget szeretni kell, mert ha szeretjük őket, akkor ők is szeretni fognak. Nekem is van egy vágyam,: minél több debreceni gyerek váljon művésszé! Bízom benne, hogy Debrecen város vezetősége és a közönség a továbbiakban is segíteni fogja a művészetet, a tanárokat, az egész kultúrát. Minden erőmmel megpróbálok részt venni ebben és a segítségükre lenni. Köszönöm szépem, ez a legnagyobb díj az életemben!
RaL
[Beillesztett cikk: A Metallica után újabb nagy ajándékot kapott Lukács László]
