Hajdúszoboszló lepipálja Debrecent, de a „birodalom” visszavágna

Hajdúszoboszló a 3., Debrecen az ország második legnagyobb városaként a 14. volt tavaly a kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakat tekintve; Hajdú-Bihar 1,4 millióval vette ki a részét az országosan majdnem 30 millió eltöltött vendégéjszakából; a megyébe a következő években a Debrecen–Hajdúszoboszló és a Hortobágy–Tisza-tó tengely köré 39 milliárd forintnyi turisztikai fejlesztési pénz érkezik – derült ki a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának csütörtöki debreceni sajtótájékozatóján.

Guller Zoltán a magyarországi turizmus „minden idők legsikeresebb” esztendejének nevezte a tavalyit, amikor összesen mintegy 12 millióan szálltak meg az országban, közel 30 millió vendégéjszakát töltve el. Ez utóbbi a 2010-es mélyponthoz képest 51 százalékos emelkedés, míg a szállásdíjakból származó bevétel 278 milliárd forintja 115 százalékos növekedés a hét évvel korábbi adathoz viszonyítva. 
– Akkor 20 millió vendégéjszakát töltöttek Magyarországon, most tízmillióval többet, 2030-ra pedig a cél utolérni a jelenlegi 50 milliós osztrák szintet – hangoztatta Guller Zoltán, közölve, az idei januári számok további 10 százalékos emelkedésről tanúskodnak, s külön örvendetesnek neveze a belföldi turizmus 13 százalékos növekedését.

Emlékeztetett: a 350 ezer munkavállalót foglalkoztató szektor 2017-ben a hazai bruttó összetermék (GDP) 10 százalékát adta.

Kiemelte, két évvel ezelőtt szemléletet váltottak, az új koncepció értelmében nem pontszerű fejlesztések szükségesek, hanem turisztikai régiókban kell gondolkodni. – A turista minél rövidebb idő alatt, minél kisebb energiabefektetéssel, minél több élményt akar. Ehhez kell igazodnunk, figyelve arra, hogy megfelelő számú úgynevezett turistamágnest hozzunk létre a turisztikai régiókban – mondta. (Debrecenben ilyen a Nagyerdő, Hajdúszoboszlón a strand- és gyógyfürdő, Nyíregyházán a vadaspark – a szerk.)

Hajdúszoboszló: a fürdőn kívül is nagy változások

A Központi Statisztikai Hivatal szerint hajdú-bihari kereskedelmi szálláshelyeken (szálloda, panzió, kemping, üdülőház, közösségi szálláshely) a múlt évben 518 ezer vendég 1,4 millió vendégéjszakát töltött, 9,3 milliárd forintos szállásdíjbevételt hozva. Hét évvel ezelőtthöz képest ez 48 (vendégek), 27 (vendégéjszakák), illetve 79 százalékos (bevétel) emelkedés. A megye a külföldi turisták számának 66 százalékos növekedésével meghaladta az országos átlagot.

Az elsőszámú zászlóshajó a nemzetközi fürdősvárosként jegyzett Hajdúszoboszló, a településre 306 ezren látogattak el, 976 ezer vendégéjszakát eltöltve, 5,6 milliárd forintos bevételt hozva. Mint látható, Szoboszló viszi a fő számok 60 százalékát. A fürdőváros 2010-hez viszonyított erősödése 50 (vendégek), 25 (vendégéjszakák), illetve 76 százalék (bevétel).

A fejlődésre a következő években – két ütemben – 5 milliárd forintot költenek. Lesz wellness fürdő vízeséssel, sziklával, hatalmas, ezerfős medencékkel, fejlesztik az Aqua-Palace-t fedett csúszdákkal, öltözőkkel (ez a létesítmény egyed napokon már totálisan megtelik), átalakul a gyógypark (elviszik onnan a fesztiválelemeket, mint a szabadtéri színpad), továbbá a sétány is új arculatot kap körülbelül 1,5 milliárdos beruházással.

Papp Lászlóék be akarják rúgni

Debrecenbe 166 ezren utaztak tavaly és 373 ezer vendégéjszakát töltöttek a megyeszékhelyen, ami 3,2 milliárdos bevételt eredményezett. A cívisváros 2010-hez viszonyított erősödése 49 (vendégek), 33 (vendégéjszakák), illetve 85 százalék (bevétel). A következő időszakban a strandfürdő-építéssel (2019-ben nyílna), az Aquaticum fejlesztésével, a Varázserdővel (különleges fényjátékot ígérő sétány körülbelül a Régi Vigadótól a víztoronyig, a kabinsor elbontásával), a Petőfi téri toronyház tetején kialakítandó tetőkerttel, kávézóval, panorámalifttel, a Simonffy utcai szórakozónegyed üvegtetős befedésével és sok más beruházással növelnék Debrecen súlyát.

Papp László polgármester a sajtótájékoztatón közölte: 2012 óta érzékelik a turizmus erőteljes, évenkénti kétszámjegyű növekedését, ma pedig, ha egy ide készülő család nem foglal idejében szállást, könnyen lehet, hogy nem is tud. – Ma a meglevő szálláshely-kapacitáson felüli még ezer szoba megtöltése sem lenne lehetetlen – jegyezte meg. A városvezető biztos abban, hogy a következő években új szálláshelyek épülnek, mert szerinte a piaci szereplők felmérték és látják Debrecen potenciális erejét. – Az érdeklődés folyamatos, de ezek a folyamatok részben függetlenek az önkormányzattól. A Hotel Lyciumot szerették volna már megszerezni, de nem eladó, főleg, hogy csak a Kölcsey Központtal közös kézben lehet igazán jövedelmező tenni – tette hozzá (a Kölcsey-t jelenleg az önkormányzati Főnix Rendezvényszervező Kft., a Lyciumot a szintén városi tulajdonú Debreceni Gyógyfürdő Kft. üzemelteti – a szerk).

A polgármester a külföldi vendégek növekvő számában a repülőtér fejlődését látja a kulcsnak. – A Ryanair kivonul Nagyváradról, a Wizzair Kassáról. Ez nagy lehetőség, ziccer Debrecen számára és tudom, hogy be is fogjuk rúgni. A repülőtér tavalyi 318 ezres utasforgalmát 2021-re szeretnénk megduplázni – fogalmazott. Ennek és a debreceni iparfejlesztésnek köszönhetően – vélekedett – a város turizmusa nagy fejlődés előtt áll. 

Színes szürkék

Látható, ha a turizmus tortáját tízfelé vágjuk, Szoboszlóé hat szelet, Debrecen hármat vehet a képzeletbeli tányérjára, viszont a megye összes többi részének összesen jut egy szeletke. Guller Zoltán felsorolása szerint a két nagy után Hajdúnánás, Nyíradony, majd Püspökladány következik. A vidéket erősítenék a Hortobágy–Tisza-tó élménykerékpárúttal, a Hajdúnánást és Hajdúböszörményt is érintő Magyar Szürkék Útjával (kulturális beruházás a hajdúk által Nyugat-Európa felé terelt szürkemarhákkal összefüggésben), a berettyóújfalui Zsinagóga és a zsákai Rhédey-kastély felújításával, de egy lovasturisztikai hálózat létrehozása is szerepel a megvalósítandók között.

A sajtótájékoztatón Tasó László és Pósán László fideszes országgyűlési képviselők is részt vettek. Előbbi szerint a megyei lehetőségeket még korántsem aknázták ki, példaként hozva a Gúthi Erdészet és vadászturizmus összefüggését, illetve a szektor szerepét hangsúlyozta a fiatal, nyelveket beszélő fiatalok megtartásában. Utóbbi a Szent László kultuszhoz kapcsolódó Debrecen– Nagyvárad zarándokút, a legtöbb külföldi hallgatóval rendelkező Debreceni Egyetem és a kerekestelepi fürdő kapcsán beszélt további turisztikai lehetőségekről. – A külföldi diákok nagy reklámerővel bírnak, amit jobban ki kell használni. A zarándokutat a Jagelló-házi I. Ulászló, lengyel származású magyar király is végigjárta, ami akár a lengyelek körében is népszerűsíthet egy ilyen turisztikai attrakciót – vetette fel.

Ratalics László