Hirdetés

Világcégek Debrecenben: a német sorminta folytatódhat

Cívishír

2018.02.06. 13:38

Világcégek Debrecenben: a német sorminta folytatódhat
„Konjunktúra idején kell annyi pénzt termelni, hogy átvészelhető legyen egy rosszabb időszak.” (Fotó: Cívishír)

Hosszabban beszélgettünk Papp László polgármesterrel. Mennyibe fog fájni Debrecennek a főpályaudvar, nagyobb lesz-e az állatkert a nyíregyházinál, miért nyomul ennyire az önkormányzat a szálloda- és az irodaház-bizniszben? – erről is szól interjúnk második része.

Hirdetés

Cívishír: A főpályaudvar építésének költsége nagyot emelkedik a 2014 végén tervezett 21 milliárd forinthoz képest. Kósa Lajos arról beszélt decemberben, elképzelhető, hogy a városnak be kell szállnia a beruházásba pénzzel. Mit szólt ehhez?
Papp László: Jelen állás szerint nincs szó arról, hogy az önkormányzatnak fizetnie kellene.

Cívishír: A miniszter arról is szólt, hogy meggondolandó például a szellőztetés több milliárdos költségű megvalósítása abban az esetben, ha a buszok elektromos/alternatív meghajtásúak lesznek a projekt befejezésekor. Van ennek realitása Ön szerint? (Kósa Lajos az interjú utáni napokban bejelentette: az intermodális központ esetében a közeljövőben új tervezői értékbecslés készül a projekt műszaki tartalmának változatlanul hagyása mellett; a korábban kivitelezési munkákra kiírt közbeszerzést érvénytelenítették – a szerk.)
Papp László: Nem tartom realitásnak, hogy Debrecen addig elektromosra cserélje a buszait. Lehetséges, hogy 15 év múlva így lesz, de garanciát nem vállalhatok erre. A szellőztető-rendszert meg kell építeni. Ennek a projektnek a legdrágább része az, ami a föld alá kerül, de ez is az egyik fő értéke. Ebből a szempontból a helyi ellenzéki politikai erők is folyamatosan kritizálnak. De akarunk-e nagy felszíni buszvégállomást csinálni a Petőfi téren? Én biztosan nem! S mivel az intermodalitás sarokpontja az, hogy a  közösségi közlekedési eszközök végállomása egy helyen legyen, a helyszín a vasútállomásnál adott, ezt máshová felépíteni nem lehet. Elfogadom, hogy a 2014 végén kalkulált árak 2018-ra megváltoztak, és azt is, hogy az állam a költségek kontrollálásában érdekelt, de a beruházást a város jövője és regionális központi szerepe miatt a kormány kiemelten kezeli.

Cívishír: Az önkormányzat átvette az államtól a Csokonai Színház 6,3 milliárd forint értékű felújításának koordinálását. Azonban az engedélyezési tervpályázatot átdolgozás miatt vissza kellett vonni. Kell változtatni valamin ahhoz, hogy sikerrel le tudjanak vezényelni egy ilyen beruházást?
Papp László: A színházi felújítás az egyik legkomplexebb feladat. Nem csak építőmesteri, hanem színháztechnikai, színpadtechnikai, belsőépítészeti, akusztikai és sok más tevékenységet kell elvégezni. Az volt a meglátásom, hogy az első kiírás értelmében olcsó, de az elvárt minőséget el nem érő ajánlat érkezhetett volna. Nincs annál rosszabb, mint mikor a tervezés félrecsúszik és a kivitelezés során végül az előzetesen kalkulált ár sokszorosát kell kifizetni. Ezt elkerülendő, a kollégáimat a kiírás átdolgozására kértem. Olyan tervezésre van szükség, amire aztán precíz, kellemetlen meglepetések nélküli kivitelezői tender építhető. Érdemi késedelmet mindez nem jelent, a pályázatot hamarosan újra kiírjuk.

Cívishír: A Nagyerdei park fejlesztésére 2030-ig turisztikai fejlesztési forrásból 8,4 milliárd forintot ígért a kormányzat. Van ütemterv ennek elköltésére? Mi a helyzet az állatkerti, vidámparki beruházásokkal?  
Papp László: A parkerdő-koncepció lényege, hogy gyakorlatilag városi szórakoztató parkként működhessenek azok a nagyerdei területek, melyek nem tartoznak a Natura 2000 természetvédelmi hálózathoz. Ezen a szórakoztatóparki területen a stadionnal, a Békás-tóval és a Ködszínházzal már elkészültünk. A következő elem nem a Nagyerdei Kultúrpak lesz, hanem a strandfürdő-fejlesztés, aminek a terveit februárban  véglegesítjük. A projektre a Modern Városok Program keretében 4 milliárd forintot kaptunk, és most, ebből a bizonyos turisztikai csomagból is érkezik 1,2 milliárd forint. Így ebből fog megvalósulni az úgynevezett „varázssétány” a mostani kabinsor helyén. A Nagyerdei Kultúrparkra eredetileg 1,5 milliárd forintot terveztünk költeni, de miután a turisztikai keretből 8,3 milliárd forintot kaptunk így az eredeti összeget átcsoportosítottuk a déli gazdasági övezet fejlesztésére.

Cívishír: Az állami támogatásokat nézve teljesen egyértelmű, hogy a kormányzat a nyíregyházi állatkertet favorizálja.
Papp László: Ez egyáltalán nem probléma. Az én jövőképemben sincs benne az, hogy Nyíregyházától ötven kilométerre csinálni kellene egy, az övéktől nagyobb vadasparkot. Miként a strandunk sem nagyobb lesz a hajdúszoboszlóinál, hanem attól markánsan különböző. A turisztikai régióból akkor lehet a legtöbbet kihozni, ha az élményelemek mindenütt mások. Csinálja Nyíregyháza a nagy állatkert-fejlesztést, szurkolunk nekik, mert aki Debrecenbe jön turistaként, annak ott is lehet egy jó programja. Nekünk viszont lesz sok élményelemmel gazdagított parkerdőnk, benne egy korszérű városi állatkerttel.

Cívishír: A Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül zajlik a Forest Offices Debrecen irodaház építése 10 milliárdos beruházással. Az önkormányzat tavaly megvásárolta a Hotel Lycium-ot 917 millió forintért. Közpénzzel gazdálkodó önkormányzatként bölcs lépés belemenni komoly üzleti kockázatot jelentő projektekbe? Hiszen egy újabb világgazdasági válság során a bérlők és a turisták is elmaradhatnak, a veszteséget pedig végső soron az adófizetők állják.
Papp László: Az irodaház esetében nem egyedül, hanem a Hunép Zrt.-vel, vagyis egy, a területen már évtizedes tapasztalattal bíró piaci szereplővel közösen vállalunk kockázatot. Számomra ez fontos szempont, garancia arra, hogy a beruházás piaci elvek mentén megy végig. A szolgáltatóközponti (shared service center, vagyis SSC) szektorban nagy az érdeklődés az ilyen irodaházak iránt. 2016-ban például azért estünk el egy 600 új munkahely teremtését ígérő beruházástól, mert éppen akkor nem tudtuk felmutatni a Tüzér utcán most kialakítandó, A+ kategóriás irodaházi kapacitást. Kockázatvállalásban természetesen érdemes határokat tartani, de a sikerért elengedhetetlen előkészítő munkát végezni. Ilyen plusz pont az is, amikor egy befektetési tárgyalásra úgy ülünk le a reménybeli partnerrel, hogy a tervezett beruházási terület régészeti feltárását már elvégeztük. Erre ugyanis az önkormányzatok többsége csak akkor hajlandó, amikor már biztosan körvonalazódik egy üzlet. Mi inkább a proaktivitás irányából közelítünk, vagyis elébe megyünk a dolgoknak. Szerintem a városnak egy ilyen irodaház sokat jelent a további üzleti lehetőségek tekintetében.

A Debreceni Szakképzési Centrum intézményeiben a nappali és felnőttoktatásban részt vevők száma 2015-höz képest nagyot emelkedett – erről is beszélt a Cívishírnek Papp László

A Hotel Lycium esetében nagyon kedvező volt a vételár, s azóta két tapogatózó érdeklődés is befutott arról, hogy nem akarjuk-e eladni. Két okból sincs szándékunk értékesíteni a szállodát. Egyfelől a repülőtéri járatfejlesztéseknek köszönhetően két számjegyű növekedés tapasztalható a debreceni turisztikai piacon. Csak a tel-avivi járat esetében a 2016-os 300-ról 2017-ben 7700-ra emelkedett az izraeli turisták által Debrecenben töltött vendégéjszakák száma… Izrael budapesti nagykövete azt mondja, az ottani sajtóorgánumok új európai gyöngyszemként beszélnek Debrecenről, ahol a zsidó vallási kultúra is jelen van. De általában is növekedő tendenciára számítunk. A Hotel Lycium tavalyi kihasználtsága hét-nyolc százalékos emelkedést mutat az előző évihez képest, amivel már ötven százalék fölött vagyunk. 

A másik ok, amiért nem áll szándékunkban értékesíteni, hogy a szálloda sorsa szorosan összefügg a Kölcsey Központ üzemeltetésével. A konferenciaturizmusban csak versenyképes ajánlattal lehetünk sikeresek. A két szereplőnek képesnek kell lennie összehangolni az árait, a teremkiadást a szállodai szobák, a vendéglátás értékesítésével. A Lycium átengedése egy magáncégnek teljesen más érdekek megjelenését hozná. Azaz a szálloda és a konferenciaközpont csak egy kézben lehet igazán sikeres. A Lyciumnak természetesen versenyeznie kell a többi szálláshellyel. A turizmus fejlődése szerintem más befektetők fantáziáját is megmozgatja, s nem tartok kizártnak több ilyen fejlesztést Debrecenben. Érdeke ez az önkormányzatnak? Hogyne! Annak ellenére is, hogy az újak a Lycium konkurenciái lehetnek. Viszont ha Debrecen egészét nézem, akkor elfér még itt néhány szálloda! Jelenleg ugyanis nem tudnánk elszállásolni a városban például egy igazán nagy sportrendezvény vendégeit.

Cívishír: Amikor pörög a belföldi és külföldi gazdaság és a városvezetés is olyan, hogy ambicionálja ezt a területet, akkor a helyzet jó. De ha jön egy rosszabb időszak, különböző válságokkal, akkor debreceni polgárként azt fogom látni, hogy a veszteségek okozta lyukakat közpénzzel tömik be, a város költségvetése látja ennek kárát.
Papp László: Az üzleti életben mindig jönnek hullámvölgyek. Konjunktúra idején kell annyi pénzt termelni, hogy átvészelhető legyen egy rosszabb időszak. Az én logikám a város piaci tevékenységeit és működését tekintve is ez. 

Cívishír: A lakótelepen mikor láthatjuk az Új Főnix Terv hatását?
Papp László: Idén elkezdődik a Zöld Város Program, ami leghamarabb a Dobozi lakótelepen válik érzékelhetővé. A kispiac átadásán túl vagyunk, most következnek a tömbbelsőben a parkátépítések. Ebben az évben a Vénkertben, Libakertben és az Újkertben is el tudjuk indítani azokat a fejlesztéseket, amelyek jövőre fejeződnek be. Jelenleg a tervezési-engedélyezési fázisban vagyunk. A tócóskerti kispiac közbeszerzési eljárása lezárult, következő lépésként tavasszal elkezdődhet az építkezés.

Egymilliárd az újkerti oktatási központra

Cívishír: Polgármesteri ciklusa alatt valóban örvendetes módon növekedett a Debrecenbe érkező működőtőke volumene. Azonban a német Thyssenkrupp, a Krones AG, a Diehl Aircabin, az FAG, az amerikai NI és a Flowserve munkahelyteremtő beruházásai időben elhúzódó folyamatok. Mit mutatnak most a városi bevételek az iparűzési adó vonatkozásában?
Papp László: A 2008-ban kezdődött gazdasági világválság hatásaként 2014 előtt nagy befektetői hullám nem jelentkezett Debrecenben. Utána a szervezeti háttér kialakításával, speciális támogatási politikával elindítottunk egy folyamatot, aminek eredményeként most 200 milliárd forint feletti értékű működőtőke érkezésénél és több mint négyezer új munkahely megteremtésénél járunk. Mivel a város bevételei éppen csak a kiadások fedezésére elegendőek, s így a saját erős fejlesztésre fordítható pénz kevés, célként a helyi iparűzési adóbevétel legalább 30 százalékos növelését fogalmaztuk meg a 2015-ös 11,6 milliárd forinthoz képest. A tavalyi iparűzési adóból származó bevétel 400 millió forinttal haladta meg a tervezett 11,8 milliárd forintot. Ugyanakkor a 2015-ben elindított gazdaságfejlesztési folyamat közvetlen hatásait egyelőre nem érzékeljük, a mostani növekmény a helyi gazdaság erősödéséből származik. Hiszen a Thyssenkrupp gyára még épül, majd az év végére kezdhet el üzemelni. Az FAG új üzeme a nyár elején kezdheti meg a termelést. A Krones gyára is inkább a jövő év elejére készül el, s majd csak a 2020-as iparűzési adóbevételeinkben jelenik meg a tevékenységük hatása. Robbanásszerű növekedés az adóbevételekben tehát 2020 után várható.

Cívishír: Nagy német és amerikai befektetőket látunk elsősorban. Van annak rizikója, hogy ezek a nemzetek kerülnek túlsúlyba? Milyen más országok vannak még a „radarképernyőn”?
Papp László: A világgazdaságot érdemben határozza meg az amerikai és a német gazdaság. Tény és való, az elmúlt évek debreceni sikerei e két országhoz kapcsolódnak. Mi az oka? Nem feltétlenül tudom megmondani, erről igazán a befektetőket kellene megkérdezni, de nem csak és kizárólag ilyen partnerekkel tárgyalunk, hiszen brit, török, svájci és japán befektetők is akadnak köztük. Mégis három német világcég érkezett, és ez a sor folytatódhat.

Az iparűzési adó 400 millió forinttal haladta meg a tervezettet- így a polgármester

Cívishír: A munkaerőhiány mennyiben akadályozza további befektetők érkezését?
Papp László: A 2017 végi statisztikák Debrecenben 4,7 százalékos munkanélküliséget mutattak a négy évvel ezelőtti 7-8 százalékhoz képest. Azonban az önkormányzat és a befektetők sem a munkanélküliségi adatokból indulnak ki, hanem a szakképzett és a képzésből kikerülő munkaerő létszámából. Ezért mondom azt 2015 óta, hogy nekünk képzett munkaerővel kell versenyképesnek lennünk. Ezért szükséges növelni a középiskolákban: a szakképzési centrumban és jelentős részben már a tankerület iskoláiban is a diáklétszámot. 

Cívishír: És sikerül?
Papp László: Nem is kicsit! A Debreceni Szakképzési Centrum intézményeiben a nappali és felnőttoktatásban részt vevők száma a 2015-ös 7533-ról a múlt évben már 9722-re emelkedett. Ez közel harminc százalékos növekedés! A Debreceni Tankerületi Központnál is van emelkedés: az általános gimnáziumi keretek között tanulók száma a 2014. októberi 4766-ról 2017 októberére 4832-re nőtt. Annak idején azt kértem a középfokú oktatási intézmények fenntartóitól, hogy a húszas évek elejére növeljék a diáklétszámot harminc százalékkal. Sokkal könnyebb itt tartani valakit, ha a városban tanult, mint „levadászni” a munkaerőpiacról. Ennek érdekében újítunk fel oktatási intézményeket az Új Főnix Terv keretében, ezért költünk idén több mint egymilliárd forintot a Beregszászi Pál szakgimnázium és szakközépiskolának is helyet adó Újkerti Nevelési-Oktatási Központ épületegyüttesére.
Másrészt a város kiemelten fontosnak tartja a Debreceni Egyetem műszaki képzésének fejlesztését, és ehhez bírjuk a kormányzat támogatását. Nem csak hazai, hanem külföldi diákokat is vonzó erős műszaki képzést is nyújtó egyetemmé kell válnia. Ezen a téren vállalásaink vannak a nagybefektetők felé, muszáj előrébb lépni. 

Cívishír: Hat évfolyamos természettudományos  gimnáziumi képzés, magyar-német két tannyelvű általános iskolai képzés, légiközlekedési ismeretek tanítása is szerepel a Debreceni Tankerületi Központ stratégiai céljai között. Ezek kifejezetten önkormányzati igények?
Papp László: Erről van szó, és jó az együttműködés a tankerületi központtal. A német két tannyelvű képzést elindítottuk a Dózsa György általános iskolában és idén megkezdődik a Csokonai gimnáziumban is. Ezt igényli a város és a gazdaság, s ez az egészséges, amikor képesek vagyunk szót érteni, együttműködni egymással.

Bereczki Attila, Ratalics László

DebreceninterjúfőpályaudvarPapp LászlóIparűzési adó

Hirdetés

Hozzászólás

Hirdetés