Senki nem mondott nemet a debreceni rekordköltségvetésre

Ellenszavazat nélkül fogadta el Debrecen város 2018-as költségvetési tervezetét a közgyűlés csütörtökön, amit Papp László (Fidesz–KDNP) polgármester „történelminek” nevezett a korábbi húsz gyakorlatára utalva. Megjegyzendő, több ellenzéki képviselő hiányzott az ülésről. De az is tény, hogy a büdzsé-javaslatra a korábbi bizottsági üléseken sem mondott nemet senki (tartózkodás azért előrdult).

Hiába csettintenek

A szavazás előtt Papp László emlékeztetett: a 87,5 milliárd forint főösszegű költségvetés rekord, s mindkét „lába”, nevezetesen a működésre és a beruházásra szánt pénz mennyisége jelentős mértékben növekedett az előző évhez képest. Az idei költségvetési főösszeg meghatározó részét jelentik az uniós forrásokból megvalósuló pályázatok (az Új Főnix Terv programjai, mint például a lakótelepi parkok megújítása, a tócóskerti piac építése, a Zenede felújítása stb.), az állami pénzből meginduló fejlesztések (nemzetközi iskola, strandfürdő, repülőtéri projektek) és az önkormányzati beruházások (például útépítések).

Papp Lászó szerint „nagyon komoly kihívás elé állítja a várost” az építőipari anyagárak és szolgáltatási díjak gyors emelkedése, ami miatt már több beruházást újra kellett gondolni, lévén nem fértek bele az előzetesen tervezett keretbe (a Karácsony György Utcai Bölcsőde esete is ilyen). A gyors drágulásból eredő alultervezettséget megelőzendő, 600 millió forintos úgynevezett puffert terveztek a büdzsébe.

Szólt arról is, hogy a működési költségek jelentős növekedése miatt képtelenek „csettintésre” teljesíteni az intézményi igényeket. Ugyanakkor, mint mondta, így sikerült stabil költségvetést készíteni, amely nem számol túlzóan sem a helyi adóbevétekkel, sem az ingatlanértékesítésből befolyó összegekkel. A polgármester kitért rá: saját szférájukban érzékelik az erős bérnyomást, s ha nem is a kívánt mértékben, de idén is emelik a béreket a polgármesteri hivatal és az önkormányzati rendszerhez tartozó valamennyi dolgozó esetében. 

Arról is beszámolt, hogy 2018-ban a korábbi, józsaihoz hasonló „városcentrum-típusú” beruházásokat eszközölnek a Tócóskertben és a Tócóvölgyben, a déli városrészben és a Dobozi lakótelepen (ott a piac és az orvosi rendelő révén ennek már érzékelhető jelei vannak).

Az előterjesztés kapcsán kérdés nem volt.

Madarasi István (MSZP) hozzászólásában kiemelte: tart a folyamatban lévő beruházások „túlárazásától”, példaként hozva fel azt, hogy a főpályaudvar korábbi 21 milliárd forintos költsége már 33 milliárd forintnál tart (de közel sem biztos, hogy annyi lesz a vége, hiszen 2018-as árakon felülvizsgálják a projekt költségigényét – a szerk.).

Balázs Ákos frakcióvezető (Fidesz–KDNP) mérföldkőnek nevezte a költségvetés tervezetét, mint mondta, az egyszerre nyújt jövőbe mutató, vonzó képet és annak megvalósítására is alkalmas.

– Egyszerre segít a mindennapok komfortos megélésében és abban, hogy a város a gazdaságfejlesztés révén fenn is tudja tartani ezt a kényelmet – utalt a 2018-as út- és csatornaépítésekre, a felszíni vízelvezetéshez kapcsolódó beruházásokra éppen úgy, mint a munkahelyteremtésre, vagy a bölcsődei, óvodai korszerűsítésekre.

Régi-új igazgatók

A közgyűlésen döntöttek arról is, hogy újabb 5 évre megbízzák Angi Jánost a Déri Múzeum, míg Kovács Béla Lórántot a Méliusz Juhász Péter Könyvtár vezetésével (egyik esetben sem volt más pályázó). Papp László mindkettőjük intézményvezetői teljesítményét méltatta és köszönte.

Ratalics László