A lecsúszásban lévő Bodaszőlőn legalább az egyik oldalon járda és kőzúzalékos utak kellenének.
Járda- és szilárdburkolatú útépítés, közös tornaterem az óvodának és az iskolának, falugondnoki szolgálat kialakítása, szélessávú internet, kerékpárút Hajdúböszörmény és Józsa között a településrész becsatolásával, nyilvános vécék a zeleméri csonkatoronynál és annak infrastrukturális továbbfejlesztése, az orvosi rendelő felújítása – egyebek mellett ezek a hajdúböszörményi önkormányzat és a Bodaszőlőért Egyesület által megfogalmazott legfőbb fejlesztési irányok a mintegy 1800 lelkes Bodaszőlő jövőjére nézve.
Az erről szóló előterjesztésben – melyet a múlt év végén fogadott el a böszörményi képviselő-testület – az is megfogalmazódik, hogy az ingatlanok értékének növelésével kellene megállítani a betelepülők által gerjesztett szegregálódási folyamatot.
– Az utóbbi néhány évben megsokasodott a városi élet költségeit fedezni nem tudó, a szőlőskertekbe kiköltözők száma. Egy részük a létfenntartást nem saját gazdálkodással, hanem mások javainak eltulajdonlásával biztosítja, ami már korábban eladási hullámot váltott ki, azaz a gazdák nyomott áron megszabadultak ingatlanjaiktól, a helyükbe pedig újabb hátrányos helyzetű családok érkeztek a közeli településekről – állapítja meg az előterjesztés. Ma a helyiek ötöde lakik átalakított pajtákban, leromlott gazdasági épületekben. Bodaszőlőhöz hasonló állapotok tükröződnek más Hajdúböszörményhez közeli szőlőskertben is, ahol a dokumentum szerint több „bűnöző személy és család van jelen”.A probléma összefügg azzal, hogy egy pár évvel korábbi felmérés szerint a bodaszőlői aktív korú népesség 34 százaléka munkanélküli, a 19–59 év közöttiek harmadának legfeljebb általános iskolai bizonyítványa van, és a lakott ingatlanokon belüli egyszobás lakások aránya 25, miközben a 14 év alattiak aránya 23 százalék.
A Hajdúböszörménytől 12, Debrecentől 18 kilométerre lévő zsáktelepülés számára lehetőséget a kerékpáros, a vadász, az ifjúsági és a lovas turizmusban látnának, tekintve, hogy erdők ölelésében fekszik, s régen éppen a természetközeliség, a jó levegő miatt költöztek oda sokan. Ennek érdekében a fejlesztési tervek között szerepel az önkormányzati tulajdonú külterületi pihenőház és a közeli bidesgúti pihenőrészen ifjúsági szálláshelyek, tábor kialakítása.
A böszörményi képviselő-testület határozata értelmében márciusi ülésükre ki kell dolgozni a feladatok rangsorolásával a konkrét fejlesztési terveket, a közép-és hosszú távú ütemterveket. A képviselők a kisebb fejlesztési elképzelésekbe bevonnák a településrészek környékén működő mezőgazdasági vállalkozások tulajdonosait. A határozatban Bodaszőlőre különösen felhívták a figyelmet, mondván, az alapvető infrastruktúrák is hiányoznak, ezért a településrészek (Hajdúvid és Pród is ide tartozik) fejlesztési sorrendjét is rangsorolni szükséges.
A képviselő-testület Bodaszőlő, Pród és Hajdúvid településrészek kapcsán hozott határozatában (a másik kettőről is olvashatnak a Cívishíren a napokban) arra kéri Kiss Attila (Fidesz–KDNP) polgármestert, hogy vegye fel a kapcsolatot Tiba István (Fidesz–KDNP) országgyűlési képviselővel és Tasó László (Fidesz–KDNP) államtitkárral a településrészek problémáinak megoldása érdekében, de különösen, ami a fűtési alternatívákat illeti (Tasó megbízatása a tízezer lakos alatti települések fejlesztéséről szól).
A polgármestertől azt is várják, hogy járjon el az állami normatívák speciális biztosíthatósága érdekében, hogy legalább az utcák egyik oldalán legyen járda, és a legfontosabb utcákon kőzúzalékos úttest. Szorgalmazzák továbbá a városoktól több kilométerre elhelyezkedő kis településrészek fejlesztéseire vonatkozó országos pályázatok kiírását.
Ratalics László
Mit gondolnak, miért van annnyi munkahely a magyaroknak Angliában?
A lakóknak egy fillérjébe sem kerül.
Világnapot ünnepelnek.
Pelenkájuk, ennivalójuk sem volt a kicsiknek. Kukákban kerestek maradékot. Miskolc után Debrecenben az ügy.