Suomi! - megemlékezünk a finnek függetlenségéről, mert szeretjük őket
A Debreceni Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszéke és a Finn Nagykövetség Finnország függetlenségének 100. évfordulója tiszteletére 2017. november 9–10-én konferenciát szervez
Kölcsönhatások. Magyarok Finnországban, finnek Magyarországon címmel.
A finn–magyar kapcsolatok régóta nagyon erősek. A finnugor nyelvrokonságból adódóan több mint másfél évszázada lehet a finn egyetemeken magyart, a magyar egyetemeken pedig finnt tanulni. A Debreceni Egyetem a finnoktatás 1914 óta folyamatos, a szak jelenleg is népszerű az egyetemi hallgatók körében.
A két ország közti kapcsolat nemcsak a tudományra korlátozódik, régóta magas szintűek a kulturális együttműködések, kitűnően működnek a baráti körök, és szépen fejlődnek a gazdasági kapcsolatok is.
Finnország a 19. század elejéig svéd uralom alatt élt. Svédország 1809-ben a finn területeket is kénytelen volt átengedni az Orosz Birodalomnak. A cár autonóm nagyhercegségi státuszt adott Finnországnak.
Az első világháborúban meggyengült, belső problémákkal elfoglalt Oroszország egyre kevésbé tudta uralni Finnországot, így 1917. december 6-án sikerült kikiáltani a függetlenséget. 1919 óta Finnország köztársaság, amelynek élén a köztársasági elnök áll.
Az 1950-es évektől Finnország rohamléptékkel modernizálódik.
Számunkra kedves emlék az 1952-es helsinki nyári olimpia. 1955-ben Finnország csatlakozott az ENSZ-hez, majd 1973-ban az Európai Gazdasági Közösséghez. 1975-ben Helsinki adott otthont az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletnek, amelyet az enyhülés kezdetének tartanak.
A „gazdasági csoda” eredményeképp Finnország a 20. század végére Európa egyik leggazdagabb országává vált, ahol nagyon erős a szociális háló, kicsik a jövedelmi különbségek, és világszínvonalú az oktatási rendszer. Finnország 1995-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. 2002-ben bevezették az eurót.
