Sokszínű programmal ünnepli az irodalmat Debrecen

A hitvallás és az irodalom lesz a központi témája a Debreceni Irodalmi Napok idei programsorozatának.

Komolay Szabolcs alpolgármester az eseményt beharangozó csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta: kézenfekvő volt a hit kérdésének előtérbe állítása az irodalmi napokon, hiszen Debrecen idén két jelentős vallási eseményt is ünnepel: a reformáció fennállásának 500. és a második helvét hitvallás elfogadásának 450. évfordulóját.

A háromnapos rendezvényen a többi között arra a kérdésre keresik a választ, hogy a hit keletkezése, elmélyülése és kifejezhetősége, a hit melletti tanúságtétel hogyan jelenik meg az irodalomban – tette hozzá. 

Szirák Péter a városi irodalmi nagyrendezvények kurátora az irodalmi napok fontos közművelődési funkcióját hangsúlyozta, ezért a programokra nem csak a szűk szakmai közönséget, hanem minden olyan érdeklődőt várnak, akiket foglalkoztat a hit, a hitvallás, a nyelviség és az irodalom kapcsolata.

Választ kaphatnak a résztvevők többek között arra, hogy a 16. századtól kezdve hogyan jelentkezett a költészetben a hit, a bizalom és a meggyőződés kérdése. A programok közül Szirák Péter kiemelte az Alföld-díjasok estjét, amelyen kerekasztal-beszélgetést hallhatnak a három idei díjazottal, Bódi Katalin irodalomtörténésszel, a Debreceni Egyetem adjunktusával, Lőrincz Csongor irodalomtörténésszel, a berlini Humboldt Egyetem magyar tanszékének vezetőjével és Villányi László költővel, a Műhely folyóirat főszerkesztőjével.

Pogrányi Péter programszervező kifejtette:

a november 6. és 8. közötti Debreceni Irodalmi Napokon a Csokonai Színház stúdiószínpadán bemutatják a Szívlapát című kortárs versantológia verseiből készült műsort, a nagyszínpadon a reformáció évfordulója alkalmából meghirdetett drámapályázat fődíjas alkotását, a Menekülők című darabot láthatja majd a közönség, de lesznek irodalomtörténeti előadások is.

Bibliakiállítás nyílik Ötvös László lelkipásztor, bibliakutató, költő gyűjteményéből, kötetbemutató beszélgetést tartanak Totth Benedek íróval, a Holtverseny és Az utolsó utáni háború című regények szerzőjével, valamint a Győrei Zsolt-Schlachtovszky Csaba szerzőpárossal, akik elkészültek a magyar Faustról, a Hatvani Istvánról szóló regény kéziratával – sorolta.