Afrikai sertéspestis. Mi lesz a vaddisznókkal?
Mint ismeretes, a kárpátaljai Nagyszőlősön afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznók tetemére bukkantak a napokban. A betegség az emberre nézve nem, a sertésekre, vaddisznókra viszont rendkívül veszélyes, nem gyógyítható.
A sertéstartók Szabolcs-Szatmár-Beregben már megtették a szükséges óvintézkedéseket annak érdekében, hogy a házi sertések ne találkozhassanak vadon élő rokonaikkal.
De mi lesz a vaddisznókkal? Felmerül a kérdés: hogyan lehet útját állni a veszélyes kórnak a határon?
Dr. Vajda Lajos megyei főállatorvos a Szabolcsihír érdeklődésére elmondta:
- Intézkedtek, hogy utasforgalomban még szigorúbban ellenőrizze a vámhatóság a személyi poggyászokat, tilos behozni nyers és kezeletlen terméket.
- Felhívták a vadásztársaságok figyelmét: ne csak akkor szóljanak, ha elhullott vaddisznót találnak, hanem aktívan keressék is a vaddisznók tetemét. Ezeket állatorvosnak meg kell vizsgálnia, majd a tetemeket el kell ásni.
– A fertőzött területről legálisan nem kerülhet be állati termék hazánkba. Élő állat, sertés amúgy sem jöhet be Ukrajna felől az országba – folytatta dr. Vajda Lajos. Hozzátette: általános szabály az Európai Unióban, hogy tilos behozni nyers, kezeletlen terméket személyes poggyászként. A határon a vámhatóság az ilyen termékeket azonnal elkobozza. A fertőzés behurcolásának megakadályozása érdekében felhívták a vámhatóság figyelmét, most még fokozottabban végezze az ellenőrzéseket.
Kárpátalján egyébként nem szabadon élő vaddisznók pusztultak el. Egy nagyszőlősi vadfarmon, egy szállodához tartozó szabadidő központban betegedtek meg a vaddisznók úgy, hogy valószínűleg egy vendég fertőzött területről származó élelmiszert (szendvics, kolbász) hozott magával, melyben életképes maradt a vírus, ez került az állatok elé. Szabadon élő vaddisznóban Kárpátalján még nem mutatták ki az afrikai pestist.
Lengyelországban, a balti államokban már korábban megjelent a betegség, melynek terjedési sebessége függ a vaddisznóállomány sűrűségétől is. Ukrajnában nincs nagy vaddisznó sűrűség, magyar oldalon viszont igen.
Fel kell rá készülni, hogy ide fog érni – mondta dr. Vajda Lajos, aki hozzátette: kedvező a betegség terjedése szempontjából, hogy a megfertőződött állatok nagyon nagy százalékban elpusztulnak, illetve, hogy a beteg állatok elhúzódnak, elbújnak, vagyis nem élnek aktív életet.
A szakember hozzátette azt is: azért fontos, hogy az elhullott állatokat mielőbb megtalálják, hogy a betegség továbbterjedését megakadályozzák. Nagyon fontos, hogy a mintavétel és a vizsgálat után a tetemet helyben el is ássák, amelynek költségeit az állam vállalja.
Vajda Lajos elmondta azt is: kockázatelemzés alapján megyénk 30, államhatárhoz közeli településén felmérik az állatállományt, az állattartók szóróanyagokat fognak kapni, melyből tájékozódhatnak arról, mi a z afrikai sertéspestis, mire figyeljenek oda, milyen jelei vannak a betegségnek, mit tegyenek, ha fertőzést tapasztalnak. A nagy állattartók korábban egyébként részt vettek képzésen is, tehát felkészültek.
Reménykedünk, hogy a kárpátaljai farmon történt eset egyedi, nincs információnk arról, hogy vadon élő állat betegedett volna meg – tette hozzá végezetül dr. Vajda Lajos.
A Szabolcsihír úgy tudja, a határ menti régióban most különösen odafigyelnek arra a vadásztársaságok, hogyha gyanúsan viselkedő vaddisznót látnak, azt haladéktalanul terítékre kell hozni. A vaddisznóállományt is jelentős mértékben csökkentették 2015-höz képest, hogy minél ritkább legyen az állomány, így kisebb az esély arra, hogy találkozzanak egymással az állatok. Úgy tudjuk, most hajtóvadászatos sem rendeznek.
