A reformátusok tették naggyá Debrecent
A Magyar Református Egyház reformációi jubileumi emlékévét ünnepi istentisztelettel nyitották meg a debreceni Református Nagytemplomban kedden délután.
A szertartást megelőző sajtótájékoztatón Bogárdi Szabó István dunamelléki református püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke hangsúlyozta:
500 éve teljesedett ki az a sok reformtörekvés, amely a közösségi egyházat meg akarta újítani.
Hozzátette: a reformáció 500., és a Kárpát-medence reformátussága és saját hitvalló közössége megalakulásának 450. évfordulója alkalmából számos rendezvényt tartanak az idén itthon és a határon túl, amelyekről a reformacio.500 honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere arról beszélt, hogy a város mindent a reformátusoknak köszönhet,
"a reformáció, a reformátusok tették naggyá Debrecent".
A polgármester szerint az európai reformáció központjai, az európai reformáció városai mindig a kultúra fővárosai voltak.
"Erre a történelmi tradícióra, Debrecennek a Református Kollégiumon keresztül a magyar nyelvre, népművelésre és a magyar irodalom itt tanult számos kiválóságára építve szeretnénk, ha városunk, a reformáció városa 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa lenne"
- tette hozzá a polgármester.
Fekete Károly tiszántúli református püspök arról beszélt, hogy az évfordulón párbeszédre hívják a testvéregyházakat, hogy történeteiket megosztva kerüljenek igazán sorsközösségbe egymással és a Krisztus-történettel.
Bogárdi Szabó István igehirdetésében egyebek mellett arról beszélt, hogy a reformáció nem elvont eszme, hanem maga az élő Jézus Krisztus. "Nélküle nincs keresztyénség, nincs egyház, de vele van!" - mondta a zsinat lelkészi elnöke.
