Hajdúnánás 3200 menekültet fogadott be
Magasztos programsorozattal emlékeztek meg Hajdúnánáson a nagy székely menekülésről.
Az első világháború idején, 1916. augusztus végén bekövetkezett román betöréskor Magyarország védtelenül álló keleti vármegyéiből 206 ezer székely kényszerült arra, hogy mindent hátrahagyva elhagyja otthonát. A csatatereken harcoló férfiak otthon maradt családtagjai – gyermekek, asszonyok és idősek –, leginkább gyalog és szekéren hazájuk békésebb területeire próbáltak eljutni, ahol a veszély elhárultáig meghúzódhattak.
A hajdúnánásiak száz évvel ezelőtt 3200 székely háborús menekülttel osztották meg a hajlékaikat. Ennek a hatalmas népmozgásnak az eddig többnyire feltáratlan részleteit egy magyarországi néprajzkutató, Buczkó József néhány évvel ezelőtt kikutatta, feldolgozta és kötetben közreadta.
„Az akkoriak emberbaráti cselekedetükkel, amikor székely testvéreikkel megosztották hajlékukat és utolsó falatjukat, egyben hidat is építettek a hajdúk és a székelyek között: a befogadó szeretet hídját, s föléje templomot emeltek: az összetartozás templomát, amely most is fölénk tornyosul.”
- írta könyvében Buczkó József. A nánási centenáriumi rendezvényeket az ő szavai hatották át.
Vasárnap, a VI. Székely Menekültek Emléknapján előbb a református templomban ökumenikus istentiszteleten vett részt az emlékező közösség, majd a római katolikus templom előtt felállítandó szabadtéri oltárnál Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrált ünnepi szentmisét.
A továbbiakban Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke mondott igei köszöntőt, majd Szólláth Tibor, Hajdúnánás város polgármestere, Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szólt a megemlékezőkhöz.
