Tehetség az orgonánál

Mikor kezdett el érdekelni a zene?
T.Á: Két-három éves koromban sok innen-onnan hallott dallamot visszadúdoltam, ez már akkor is feltűnt a családomnak, de legfőképpen nagymamámnak, aki fiatal korában sok ideig zongorázott. Komolyabban az után kezdett el érdekelni, miután nővérem zongorázni tanult és megérkezett a házba az első zongoránk.

Mikor kezdtél el hangszeren játszani?
T.Á: Amikor kisgyermek koromban a szüleink megvették nővéremnek a zongorát rögtön nagyon elkezdtem érdeklődni a hangszer iránt. Teljesen lenyűgözött a hangja, az alakja, az a sok billentyű... Sokszor oda is ültem mellé, eleinte még csak a billentyűket nyomogattam, majd később egyszerűbb dallamokat is fel lehetett ismerni. 4 éves koromban hívták hozzám az első zongoratanárt, onnantól kezdve folyamatosan kapcsolatban álltam a zenével. Először a zeneóvodában, majd az általános iskola alatt a zeneiskolában.

Hogy jutott eszedbe, hogy 8. osztály után orgona szakon tanulj tovább?
T.Á: Az általános iskola utolsó két évében különösen megszerettem a zongorát, hála tanáromnak: Laskay Editnek, és a családunkkal régóta barátságban álló Dr. Karasszon Dezső orgonaművésznek, aki végül is meglátta bennem a tehetséget és megszerettette velem az orgonát. Nagyon lelkes voltam, úgy éreztem egész életemben ezt szeretném csinálni. Ez hatalmas energiát adott nekem, amire szükségem is volt, mert nagyon kevés időm maradt felkészülni a felvételire. Viszont rengeteget gyakoroltam, és ebben az erősen motivált állapotban élvezet volt a felvételire készülni.

Miért vetted fel az orgona mellé a zongora szakot is?
T.Á: A zongora ugyan úgy a személyiségem része, mint az orgona, se többé se kevésbé. Ahogy az embernek két keze van, én is csak ezzel a két hangszerrel vagyok igazán teljes. Egyik nélkül sem tudnám elképzelni az életemet, egyiket sem szeretem jobban, mint a másikat.

Miért fontos, hogy versenyeken is elindulj?
T.Á: Egy versenyen rengeteget lehet tanulni, nagyon sokféle zenei felfogás képviselőit hallhatjuk, tanulhatunk versenytársainktól, a zsűritől. Továbbá egy verseny alkalmával az ember el tudja magát helyezni az országos vagy nemzetközi mezőnyben, emellett egy sikeres szereplés segíthet kiépíteni egy pozitív szakmai egzisztenciát, jó benyomást kelthet az emberről.

Kántorként is tevékenykedsz. Mióta?
T.Á: Kántorként 2009 augusztusa óta tevékenykedem a Füredi utcai Református Templomban.

Mik a távlati céljaid?
T.Á: A közeljövőben több szólóestet is adok majd, 2011-ben pedig ismét versenyekre fogok készülni. A szakiskola elvégzése után pedig a debreceni és budapesti főiskolák mellett mindenképpen szeretnék külföldön, Németországban is tanulni.

forrás: jozsanet.hu