Hirdetés

Eloszlatjuk a tévhiteket a Waldorf-nevelés körül!

civishir.hu

2011.09.14. 15:45

Eloszlatjuk a tévhiteket a Waldorf-nevelés körül!
Ismerkedés a fával (A kép illusztráció)

Debrecen – Debrecenben több intézmény is foglalkozik Waldorf-neveléssel. Azonban az nem igaz, hogy ide csak a gazdag családok gyermekei járnak, vagy hogy ez „úri huncutság”.

Hirdetés

A gyermeket tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell nevelni és szabadságban kell elbocsátani – mondta Rudolf Steiner, a Waldorf-pedagógia megalapítója. Többek között ez a gondolat határozza meg az ilyen óvodák-iskolák mindennapjait. Mivel a közvélemény nem vagy csak igen keveset tud arról, hogyan is folyik a nevelés ezekben az intézményekben, most megpróbáljuk eloszlatni a téves nézeteket, amelyek keringenek a Waldorffal kapcsolatban. Mert…

NEM a fogyatékos gyerekek iskolája: az igaz, hogy járnak enyhe fokban fogyatékos vagy esetleg autisztikus jegyeket mutató gyerekek is ide, de ez nem gyógypedagógiai intézmény. Azonban az átlagosnál elfogadóbb, toleránsabb légkör, a türelem sokszor jótékony hatással van a valami oknál fogva nehezebb tanuló gyerekekre. Igaz ez azokra is, akik a hagyományos oktatási rendszer miatti szorongásokkal, pszichoszomatikus tünetekkel érkeznek ide.

NEM szabad mindent: szabadság van, de szabadosság nincs. Azaz természetesen itt is vannak betartandó szabályok, hiszen ez is egy közösség, iskola, tanítási órákkal, szünetekkel. Azonban minden tiltásnak,meghúzott határnak oka van, a gyerek érdekét szolgálja. Mivel a gyerek jól ismert ritmust követ, így pontosan tudja, mikor mi következik, így biztonságban érzi magát, a fegyelmezés is egyszerűbb.

NEM igaz, hogy a gazdag családok iskolája. Igaz, hogy az óvodák-iskolák főleg a szülői befizetésekből tartják fenn magukat, azonban ennek összege változó. A díjért a gyerek zenét tanul, kézimunkázik, sportolni jár, drámát tanul, kézműveskedik, anyaggal, akvarellel, gyapjúval stb. dolgozik. Mindezt minőségi alapanyagokból, külön juttatás nélkül. A nagyobbak belekóstolnak a kovácsmesterség, a fafaragás alapjaiba.

NEM igaz, hogy a Waldorfba járó gyerek nem tud írni-olvasni. Természetesen megtanulják ezt is, azonban – mivel ezek készségek – sok gyakorlással, jól megalapozva sajátítják el a betűvetés vagy az olvasás tudományát. A tapasztalat azt mutatja, hogy a rohamtempójú írás-olvasástanítás növeli a tanulási zavarral küzdő gyermekek számát, a diszlexiát, diszgráfiát, és a gyerekek egy része később nem vagy alig érti meg az olvasottakat. Itt az első két iskolai évben nagy hangsúlyt fektetnek az írás előkészítésére, az olvasás minél alaposabb elsajátítására. A gyerekek méhviaszból készült téglácskákkal, később rudakkal írnak, amelyek formája a legideálisabb anatómiailag a 7-8 éves kicsik kezéhez. Minden formát lejárnak, átélnek mozgásukban, először nagymozgásokkal, majd egyre kisebbekkel, így kerül be végül a füzetbe a betű.

NEM igaz, hogy itt csak játszanak, rajzolgatnak, és nem tanulnak. Valóban sokat játszanak a kisiskolások, de ennek célja van. A kisgyereket az fejleszti leginkább, ha SZABADON játszhat, nem a felnőtt által levezényelt ún.fejlesztés. Arról nem is beszélve, hogy tüdőkapacitása és agya oxigénszükséglete még nincs összhangban, ezért sokat kell rohangálnia, hogy elegendő oxigénhez jusson. Nagyon sokat kézműveskednek, rajzolnak, ezek azonban szintén az olvasás, írás, számolás elsajátítását szolgálják, és az eredendő gyermeki kreativitás megőrzését. A gyermek egészséges fejlődése érdekében messzemenően figyelembe veszi az életkori sajátosságokat.

CzA

Hirdetés

Hozzászólás

Hirdetés

Hirdetés