Ügynök-ügy: nyilvántartásba vett lelkészek

Debrecen díszpolgára, állítólagos fedőnevén „Bátori” cáfolja, hogy beszervezték volna, s erről nyilatkozatot is adott. Kósa László, a tanulmány szerzője Bölcskei püspök reagálását kutatásai és előadása sikerének tartja.
Miről is beszélünk?
A THÉMA (THEOLOGIAI ÉLET MA), protestáns tanulmányi kör lapja a 2010/1-2. számában Kósa László, Az állambiztonsági szervezet hálózata a református egyházban a diktatúra idején című, két évvel ezelőtti előadásának anyagát tette közzé. „Jelen számunk Kósa László 2008. november 22-én, egyesületünk tanulmányi napján tartott előadását adja közre.” 2009 februárjában újabb konferenciát rendeztek, hogy segítsék a megítélések árnyalását, az ügynökmúlt tisztázását, az egyház szerepét a beszervezésekben.
Kósa László előadását eleve publikálásra szánta, saját megítélése szerint jelentős visszhangja volt. „Számos hallgató és érdeklődő (2008. XII. 4.). A sorozatnyi vád központi állítása az volt, hogy a református megerősítette elhatározásomat. Nem sokkal később azonban erős bírálat ért Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke részéről egyházban zajló, általános tisztújítást akartam befolyásolni. Bölcskei püspök nyilatkozatához mellékelte a személyével foglalkozó, átvilágító bizottsági határozatot is. Mind a THÉMA egyesület elnöksége, mind magam válasznyilatkozatban utasítottuk vissza az igaztalan vádaskodást” – fogalmaz a szerző.
A THÉMA Egyesület az egyetlen olyan szerveződés, amely programként szorgalmazza a magyarországi református egyház pártállam alatti múltjának föltárását, annak részeként a kommunista állambiztonsággal való viszony tisztázását.
Ami a püspököt feldúlta
Az anyagból kiderül: a 6-os karton volt az állambiztonsági hálózati nyilvántartásban a hálózati személy beszervezésével kapcsolatos adatokat tartalmazó karton. Megtalálhatók rajta:
– a hálózatban nyilvántartott személy legfontosabb anyakönyvi és életrajzi
adatai,
– fedőneve, minősítése,
– a beszervezés és a karton kiállításának időpontja, hálózati száma,
– a beszervezés „alapja”,
– foglalkoztatásának „vonala”, a beszervezést végző tiszt neve és rangfokozata,
– a hálózati személy dossziéinak száma, helyzetében bekövetkezett változások, kizárás.
– A 6-os karton megléte az ügynöki beszervezésre és működésre nyomós, de nem kizárólagos bizonyíték. Legalább egy tényt vitathatatlanul tanúsít: az illető személyt a belügyi hálózat tagjaként egy adott ideig nyilvántartották, ha esetleg nem is foglalkoztatták – magyarázza előadásában Kósa László.
A nyilvántartottak között volt tehát Bölcskei Gusztáv lelkész („Bátori”) is. Mellette olyan debreceni nevek bukkannak még fel, mint Egeresi László („Kovács”, majd „Tóth József”), Fekete Csaba („Könyves”), Fekete Károly id. („Kabai lelkész”, „Rákóczi”), Gaál Botond („Kaszás Csaba”), Kocsis Elemér dr. („Rajnai”), Kovács Gyula („Kecskés”), Kustár Péter („Kutasi Péter”), Kürti László („Pista”, majd „Zempléni István” ), Lőrincz Zoltán dr. („Bodnár Zoltán”), Molnár Ambrus hajdúhadházi lelkész („Téglási”), Papp Attila („Szilágyi”), Szabó Gyula kabai lelkész („Szabó Gabriella”, majd „Tóth Gábor”), Szabó László Ambrus („Debreceni”), Szathmáry Sándor („Sárdi”), Szász Barnabás („Hajdú Pál”).
Dr. Bölcskei Gusztáv a hálózati beszervezését nyilatkozatban cáfolta (ez, valamint az átvizsgáló bizottság 2002. szeptember 24-én kelt 3.B/E-1999/2002-22 számú, szintén cáfoló határozata itt olvasható: http://www.reformatus.hu /archívum, közlemény/).
Soha nem jelentett
Bölcskei kifejti: élve a törvény biztosította lehetőséggel, 2002-ben önként kérte átvilágítását. „Nem volt kétségem az átvilágító határozat eredményét illetően, mert soha, semmilyen beszervezési nyilatkozatot nem írtam alá, és senkiről semmilyen információt nem adtam, sem szóban, sem írásban, de az ügynökkérdés körül keltett hisztéria és a sanda gyanúsítgatások arra késztettek, hogy ezt a lépést megtegyem.” (…) „Amikor 2005-ben hozzájárulásomat kérték ahhoz, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában található, engem érintő dokumentumokat egy előttem ismeretlen személy megismerhesse, az ekkor megszólított egyházi vezetők közül egyedüliként a kért hozzájárulást megadtam.”
Az ügyében keletkezett átvilágító bírósági határozatot teljes terjedelmében közzétette a Magyarországi Református Egyház hivatalos honlapján, az eredeti bírósági határozatot pedig az abban szereplő nevek kitakarásával helyezte el a reformatus.hu oldalon.
Oda-vissza nyilatkoznak
A THÉMA egyesület elnöksége nyilatkozattal reagált a püspöki véleményre, mondván, sem a THÉMA Egyesület, sem a 2008. november 22-én megszólaló előadók nem foglalkoztak bűnbakkereséssel. Dr. Kósa László előadásában az állambiztonsági szervek működését dokumentáló tényeket elemezte, és az érvényes jogi szabályozás értelmében érintett személyekről szólt. Kósa László ehhez hozzátette: Bölcskei Gusztávnak az ő történészi munkájáról szóló minősítése számára azt tanúsítja, hogy (a püspök) nehezen viseli el a belső egyházkritikát. „Pedig a belső egyházkritika, míg a kommunizmus alatt el nem fojtották, szükséges korrekcióként mindig jelen volt a református egyházban. Sajnálatos, hogy 1990 után kevéssé éledt föl. Ugyanakkor kutatásaim és előadásom sikerének tartom Bölcskei Gusztáv saját érintettségére vonatkozó megnyilatkozását és dokumentumközlését.”
A múltat fel kell tárni!
A THÉMA egyesület továbbra is szükségesnek látja egyházuk 1948-tól 1990-ig tartó, nehéz korszakának megismerését és értékelését, s ezen belül a kommunista diktatúra állambiztonsági szerveinek az egyház tagjai között végzett munkája feltárását, ebben lelkipásztorok és nem-lelkészi tisztségviselők szerepének a vizsgálatát.
A reformatus.hu oldalon található legfrissebb hírek szerint egyébként ezt ők is fontosnak tartják, hiszen szerdán az Elnökségi Tanács arról határozott, hogy három kutató felkérését javasolja az előző rendszer egyházzal kapcsolatos tevékenységét vizsgáló Tényfeltáró Történész Bizottság munkájának támogatására.
BGK














































