Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Percenként 6000 villám robban

| 2010. 08. 22. | 10:41:33
Debrecen – Mennydörgéskor a villámcsatornában lévő levegő közel 30 ezer °C-ra melegszik fel, hirtelen kitágul, és hangsebességű (330 m/s) lökéshullámot indít el. Olyan, mint egy robbanás.
Percenként 6000 villám robban
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Bár ma éppen hétágra süt a nap, de az utóbbi napokban rendkívül heves zivatarok fordultak elő országszerte, amelyekben a villámcsapások többször is lakóházakat értek. Laikusként az ember fél a családi házában, legszívesebben a tízemeletes panelba menekülne, mert rémlik valami a fizika tanulmányokból, hogy az, mint egy Faraday-kalitka, megvédi. Mivel ez nem mindig kivitelezhető megoldás a félelem feloldására, talán az is segít, ha tudjuk, mi játszódik le villámláskor. Dr. Szegedi Sándor, egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékének vezetője segített megérteni ezt a csodálatos, de félelmetes jelenséget.

– Benjamin Franklin amerikai államférfi és természettudós már a 18. században bebizonyította, hogy a villámlás az elektromosság egyik megjelenési formája. Ha két tárgyon vagy felületen ellentétes (negatív/pozitív) töltések gyűlnek össze, és a két felületet közelítjük egymáshoz, akkor bizonyos távolságból a töltések átáramlanak: egy szikra formájában kiegyenlítődik a töltéskülönbség – kezdi az elején Szegedi tanár úr. – Ez történik, ha műszálas pulóverünkkel feltöltve egy kilincshez nyúlunk, és az megráz. Ugyanez zajlik le a benzinmotorok gyújtógyertyáiban és az ívhegesztésnél is. A villám ezekhez hasonló elektromos kisülés, de a lényegesen nagyobb áramló töltésmennyiségnek köszönhetően sokkal nagyobb energiájú és sokkal veszélyesebb is.

Zivataroknál jellemző

– A villámokat általában a zivatarfelhőkben és a hidegfrontok mentén egymással érintkezve intenzíven emelkedő meleg, illetve süllyedő hideg légtömegek, a bennük mozgó vízcseppek és jégkristályok hozzák létre – magyarázza Dr. Szegedi Sándor. A felfelé mozgó meleg levegő pozitív töltéseket szállít a felhő felső részébe, míg az ereszkedő hideg levegő az alsó felhőtérbe gyűjti a negatív töltéseket. Villámok akkor alakulhatnak ki, ha a térerősség eléri az 1 millió volt/métert. A villámlás több, rendkívül gyorsan (néhány ezredmásodperc alatt) lezajló fázisban megy végbe. Ahogy a zivatarfelhőben kialakult a szükséges töltésmennyiség, először a felhő negatív töltésű, alsó része felől indul elektronáramlás a földfelszín felé, ami a környező levegő gázmolekuláit ionizálja. Ez az úgynevezett előkisülés kialakítja az általában elágazó csatornát a fővillám számára.

Ahogy a negatív töltésáram a felszínhez közelít, a földfelszín jólvezető (kiemelkedő/nedves/fém tárgyak) pontjaiból rövid, felfelé irányuló pozitív töltésáramok indulnak ki. Amikor az előkisülés főága összekapcsolódik a felszínről kiinduló, legerősebb pozitív feláramlással, egy elektromosan töltött levegőcsatorna jön létre. Mivel a csatorna ellenállása kisebb a környező levegőnél, ezért a kisülés (a töltéskiegyenlítődés) ezen keresztül zajlik le.

Dörög az ég

A mennydörgés ekkor keletkezik, mivel a villámcsatornában lévő levegő közel 30 ezer °C-ra (a Nap felszíni hőmérsékletének közel hatszorosára) melegszik fel, tehát hirtelen kitágul és hangsebességű (330 m/s) lökéshullámot indít el, hasonlóan egy robbanáshoz. Ezért a villámlás és a dörgés között eltelt másodpercek számát 330-cal megszorozva a villámlás távolságát kapjuk. A villámok kialakulhatnak a felhő eltérően töltött részei (felhővillámok) és a felszín közt (vonal és elágazó villámok). Földünkön egyidőben átlagosan 1500-2000 zivatar zajlik, amelyekben percenként átlagosan 6000 villámkisülés történik.

Hatásai, veszélyei

A villámcsapás hatásai egyrészt az áramló, hatalmas elektromos töltésmennyiséggel függenek össze, tehát áramütés-jellegűek az élőlényekre, de megrongálják az elektromos berendezéseket is. Másrészt a kisülést kísérő rövid, ám igen erős hőimpulzussal is összefüggenek: a villámsújtotta élő fák törzse gyakran szinte szétrobban, mivel a bennük levő vizet a hő a másodperc tört része alatt elpárologtatja, a keletkező gőz pedig szétfeszíti a szöveteket.
Mivel a fővillám előtti előkisülés mindig az elektromosan legjobban vezető utat keresi meg a földhöz, olyan tárgyak vonzzák magukhoz, amelyek környezetükből relatíve kiemelkednek, s rajtuk pozitív töltés-felhalmozódás megy végbe (fém tárgyak).

A hárítók

Ezen az elven működnek a villámhárítók is. Ezek az épületeken elhelyezett, kiálló fémrudak erős pozitív töltést gyűjtenek össze, amelyek 50-100 méteres körzetben nagy valószínűséggel magához vonzzák az előkisülés csatornáját, az áramot pedig vastag huzalon keresztül a földbe vezetik. A magas épületekre, tornyokra, kéményekre kötelező villámhárítót szerelni, a környezetükből kiemelkedő vagy magányosan álló házakra szintén célszerű szereltetni. Ellenkező esetben ugyanis a kémény, esetleg az antenna működhet villámhárítóként.
Az épületek belső terében a villámcsapás nem veszélyezteti az emberi életet, azonban a hálózatra kapcsolt, túlfeszültség-védelem nélküli elektromos készülékekben komoly kárt tehet. Ezeket tehát érdemes zivatar idején kihúzni a hálózatból. Szabadban tartózkodva zivatar esetén ügyeljünk arra, hogy ne érintkezzünk nagyobb fémtárgyakkal (bicikli, esernyő). Fa alá sem érdemes behúzódni, mivel az is villámhárítóként működhet. – Inkább ázzunk el, mint hogy a villám csapjon belénk! – tanácsolja Dr. Szegedi Sándor. A nem halálos, közvetett villámcsapások áldozatai is leggyakrabban fa alá húzódva sérülnek meg. Ha mezőn ér a zivatar, célszerű leülni, lefeküdni, hogy ne emelkedjünk ki a környezetünkből. A személygépkocsi Faraday-kalitkaként valóban védelmet jelent, egy kerékpártól viszont célszerű eltávolodni, mivel az ilyen helyzetben villámhárítóként működik.

B. Gergely Krisztina

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Lett diadal a salakmotor Európai-bajnoki döntő debreceni fordulójában
Lett diadal a salakmotor Európai-bajnoki döntő debreceni fordulójában
Magosi Norbert az erős mezőnyben nem tudott pontot szerezni.
Hirdetés
Hirdetés
Esős hét elébe nézünk
Esős hét elébe nézünk
Jégesőre, felhőszakadásra, viharos szélre is kell számítani.
Hirdetés
Hirdetés
Gazdaság
A fiatalok átlagosan 37,2 millió forintért vásároltak ingatlant az idén
Az idősebbeknél jelentősen nő az összeg, és sokan készpénzben fizettek.
Fél év alatt rendeznék Sárándon a csapadékvíz okozta helyzetet
Az ingatlanok között több vályogház is található, melyeket veszélyezteti a belvíz.
Orbán Viktor tengelybe állította Debrecent az új Duna-híd avatásán
A miniszterelnök meggyőződése, hogy a dél-magyarországi térségek jelentősége felértékelődik a jövőben.
Támogatott tartalom
Erdőfürdő, éjszakai túra, csillagles – izgalmas programokkal készül a Zsuzsi
Erdőfürdő, éjszakai túra, csillagles – izgalmas programokkal készül a Zsuzsi
Különleges, természetközeli időtöltés a Hármashegyi-erdőben.
Debreceni óvodásokért dolgoztak a XANGA munkatársai
Debreceni óvodásokért dolgoztak a XANGA munkatársai
Az ingatlanfejlesztő és -üzemeltető cégnél egy áramszünet miatt újragondolták a munkanapot.
Stafétabot-átadás a Sensirion Hungary Kft-nél
Stafétabot-átadás a Sensirion Hungary Kft-nél
Bemutatták a debreceni gyár új ügyvezetőjét.
Megnyílt Debrecen legújabb hamburgerezője
Megnyílt Debrecen legújabb hamburgerezője
A Smash Burger & Beer Bar a belvárosban várja a vendégeket.