Jogosítvány: aki adja se tudja?

Egy sima jogsi megszerzése kisebb vagyonba kerül, és van, akinek (piszlicsáré hibákra hivatkozva) csak sokadjára sikerül. Máskor viszont olyan embert engednek át a vizsgán, aki nekiütközött egy másik kocsinak…

Egyszeri, de tanulságos

Az ominózus eset ugyan egyszerinek tekinthető, de önmagán túlmutat: érdemes megnézni, milyen a járművezetői vizsgabiztosok és az oktatók szakmai felkészültsége, hozzáállása, hogyan működik az egész hatósági rendszer. Hogyan lehet érvényt szerezni az igazságnak, akár az összetört kocsi tulajdonosaként, akár a tanulóvezetőként szerepelünk a történetben.
A kifogásolt járművezetői gyakorlati vizsga 2009-ben zajlott Nyíregyházán. A 19 éves fiatal azt a feladatot kapta, hogy álljon be egy parkolóba, jobbra, kis ívben előre, a már ott álló autó mellé. A fiú azonban nekiment a másik kocsinak, de annyira, hogy mindkettő összetört. Ennek ellenére az oktató nem szállt ki, hogy megnézze, mi történt, s a vizsgabiztos se állíttatta le a vizsgát, sőt a másik autóból kiszálló, őket kérdőre vonó nő kérdéseire se reagáltak. Folytatták a vizsgá(ztatás)t, és végül a fiatalember megfelelt minősítést kapott.

A nő feljelentett

A hölgy azonban feljelentést tett a rendőrségen, így nem maradt annyiban az ügy. A Cívishír információi szerint a rendőrségi vizsgálat során az oktató végig vitatta a felelősségét, szerinte a szabálysértési hatóság nem tárta föl kellőképpen a történteket, s a bizonyítékokat is kevesellte. Arra pedig nem adott magyarázatot, hogy miért nem szálltak ki a kocsiból… Erre a kérdésre egyébként a vizsgabiztos se tudott mit mondani, egyedül a tanulóvezető fogalmazott egyértelműen: azért nem szálltak ki, mert akkor a vizsga automatikusan befejeződött volna.

A Cívishír megbízható forrásból úgy értesült, hogy a bíróság nem fogadta el az oktató védekezését és pénzbírságra büntette, az NKH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága pedig csak ezt követően, több mint egy évvel a történtek után indított eljárást.

Mi van a jogsival?

A fiú jogosítványa szintén megjárta a maga útját, az NKH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága ugyanis érvénytelenítette azt. Indoklásként felhozták, hogy a vizsgát a hatóság félrevezetésével, hamis adatok közlésével tette le. A fiatal viszont fellebbezett. Jó oka is volt rá, hiszen eddigre már letelt az az egy év, ami alatt szabályosan lehetett volna érvényteleníteni az okmányát.
Így gondolta ezt az NKH Központi Hivatala is, és ismét érvényesítette a jogsit. Megállapították: a vizsgán a szakoktatónak kellett volna a balesetveszélyt elhárítani, de nem tette meg, a koccanást követően pedig a vizsgabiztos sem avatkozott közbe.

Miért nem hamarabb?

A Nemzeti Közlekedési Hatóság sajtóosztályán arról érdeklődtünk, hogy miért nem kezdődött korábban (például rögtön a vizsga után vagy amikor a rendőrségi vizsgálat megindult) a hatósági vizsgálat. Hogy fordulhat elő, hogy három emberből senki nem vesz észre egy ütközést? Hogyan képzik tovább a vizsgabiztosokat? Hogy történhetett meg továbbá, hogy a regionális igazgatóság eleve egy éven túl érvénytelenít egy jogosítványt? Végül pedig azt is megpendítettük, hogy ezeket hallva az embernek az jut az eszébe: ha valaki jó sok pénzt ad előre, akkor a vizsgája biztosan sikerül...

Felfüggesztették

Bognár Ferenc, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatalának kommunikációs és PR-referense az alábbi tájékoztatást adta. – A tárgybeli vizsga lebonyolítását követően a rendőrségi vizsgálattal párhuzamosan az NKH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága is vizsgálatot indított, amelyet a rendőrségi, illetve a bírósági eljárás lezárásáig felfüggesztett. A hatósági vizsgálat során ugyanis nem volt megállapítható, hogy a kérdéses vizsgán valóban történt-e ütközés, ezért a vizsgálatot követő érdemi döntés tekintetében meg kellett várni a bíróság ítéletét.
Hozzátette: a bírósági eljárás jogerős végzését a rendőrkapitányság csak 2010. január 20-án küldte meg a hatósághoz, tehát ezt követően kerülhetett sor a vizsgálat folytatására. A vizsga lebonyolítása miatt a vizsgabiztos fegyelmi büntetésben, a szakoktató vizsgán való részvételtől eltiltásban részesült.
(A Cívishír egyébként úgy tudja, a vizsgabiztos „elfelejtette” értesíteni a főnökeit, hogy a vizsgán nekimentek egy autónak, s az egész csak úgy derült ki, hogy a sértett levelet írt az NKH-nak.)

Pótvizsga van. Mikor kinek...

A vizsgabiztosok továbbképzéséről, alkalmasságuk megállapításáról egyébként nemcsak emiatt érdeklődtünk, hanem azért is, mert úgy tudjuk: a közelmúltban, egy a régióban megtartott számonkérésen több olyan vizsgabiztos is volt, akinek nem sikerült teljesíteni az előírt KRESZ-tesztet. Ráadásul – információink szerint – a helyszínen jelenlévő munkahelyi vezető beleegyezésével azonnal javíthattak, de hogy könnyebb legyen, ekkor már segítséget is kaptak hozzá. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy az alapvizsgázók a sikertelen KRESZ vizsgát követően csak a negyedik napon tehetnek újabb vizsgát, és persze akkor sem segítséggel.

Ezzel kapcsolatban Bognár Ferenc kitérő választ adott, szerinte: a járművezetői vizsgabiztosok éves kötelező továbbképzésen, valamint elméleti és gyakorlati számonkérésen kötelesek részt venni, amelyek esetleges sikertelenségét követően lehetőség van pótszámonkérésen teljesíteni a követelményt. A járművezetői vizsgabiztosok a fentieken túl rendszeresen megtartandó régiós értekezleteken tájékozódnak az aktuális jogszabályváltozásokból adódó egységes eljárási rendről.

A korrupció mint kifogás

– Az NKH belső ellenőrzési és szakfelügyeletei feladatai között kiemelt helyen szerepel továbbá a közúti járművezető vizsgáztatási tevékenység felügyelete, amely ellenőrzések, illetve szakfelügyeletek idei esetszáma már jelenleg is többszöröse a tavalyi év esetszámának, azonban ezek során a felvetett kifogások nem fordultak elő – zárta le a témát a sajtóreferens.

Hogy is van ez?

Összegezve: ha egy mezei tanulóvezetőnek nem sikerül a KRESZ-vizsgája, újrázhat – három nap múlva. Ha ugyanez egy vizsgabiztossal esik meg, ő akár azonnal is póttesztet írhat, sőt segítenek is neki. Amennyiben viszont a mezei tanulóvezető eljut a gyakorlati vizsgáig, és megfelelő „kisugárzása” van, akár koccanhat is, attól még folytathatja. Ha nincs kisugárzás, akkor bukta van, lehet, többször is neki kell futnia – hadd fizessen még többet a pótórákért.
Így vagy úgy, a jogosítványszerzés mindenképp egy kisebb vagyonba kerül. Akárcsak a vezetők utaztatása a regionális közlekedési hatóságnál…

B. Gergely Krisztina