Debreceni életmentő: a szívmasszázst a pillanat hozta

Cívishír: – A többség közönnyel viseltetik az iránt, ha valaki rosszul lesz az utcán. Esetedben erről szó sem volt. Mi történt pontosan?
Márton Dávid: – Június 2-án délelőtt az Egymalom utcán bicikliztem, éppen az élményfürdőbe tartottam dolgozni, amikor megálltam telefonálni. Leparkolt mögöttem egy autó, amiből kiszállt egy úr, az utca neve felől érdeklődött, mondván, a mentőket akarja hívni, ugyanis utasa rosszul lett. Mikor benéztem az autóba, láttam, hogy az idős bácsi nagyon rossz bőrben van, ráadásul falfehér. Kiemeltük, lefektettük az aszfaltra, a sofőr pokrócot hozott, én pedig megkezdtem az újraélesztést, ugyanis nem volt légzése, sem vérkeringése, a szeme pedig nyitva volt.

Cívishír: – Mesterséges lélegeztetésre gondoljunk vagy azonnal szívmasszázsra?
Márton Dávid: – Három elsősegélynyújtó tanfolyamot végeztem: egyet a jogosítványhoz, kettőt a Joker-Diák keretein belül. Igyekeztem feleleveníteni a tanultakat: a szívmasszázs ilyen esetben fontosabb: minimális vérkeringést kell biztosítani. Hiába lélegeztetünk, ha nincs vér, ami az oxigént elviszi az agyig. A szívmasszázs 3 percig tartott, ekkor megérkeztek a mentők. Nekik sikerült további 5 perc alatt visszaállítani az alapvető életfunkciókat.

Cívishír: – Szakszerűen jártál el? Mit mondtak a mentősök?
Márton Dávid: – Bár telefonon kaptam az instrukciókat a központból: a masszázshoz például ütemet diktáltak és tartották bennünk a lelket, hogy azonnal megérkezik a segítség, én magam nem tudtam visszahozni a bácsit. A mentősök megköszönték a közreműködést, többre azonban nem jutott idő. Sajnos azt sem tudom, melyik kórházba vitték a bácsit, pedig érdekelne, hogy van. Annyit tudok róla, hogy a Rákóczi utcán lakik.

Cívishír: – Saját bevallásod szerint nem hőstettet hajtottál végre, hanem azt tetted, amit mindenkinek tennie kellene, ha hasonló esettel találkozik. Mit lehet tudni rólad?
Márton Dávid: – Most érettségizek az Irinyi-középiskola marketing-kereskedelem szakán. Közben a Joker-Diák keretein belül úszómester vagyok az Aquaticumban, ez a nyári munkám. És a siker valójában nem engem illet.

(Időközben annyit sikerült megtudnunk, hogy a bácsi a klinikán fekszik, jobban van).

- BCSH -