Bocsánatot kért az egyik vádlott

A biztonsági rendszer, a beléptetés semmivel sem volt enyhébb, mint eddig. A negyedik napon is ugyanúgy igazolni kellett minden belépőnek magát, övet, akár cipőt levéve lehetett átjutni a fémdetektoron. A símaszkos kommandósok is ott voltak a terem minden pontján.

Megbánta, bocsánatot kér

A csütörtöki tárgyalási napon az események sora egy bejelentéssel vette kezdetét: a másodrendű vádlott sérelmezte, hogy a börtönben megalázóan bántak vele. Nem akart sétálni menni csötörtök reggel, mondván, hogy a tárgyalásra akar készülni. Erre kezét felemelve egy magasan lévő vascsőhöz bilincselték. A nyolcadrendű vádlott is beszámolt valamiféle incedensről, de ezt nem lehetett hallani, mivel nem a mikrofonba beszélt.
A negyedrendű vádlott védője kérdéseire bocsánatot kért. „ A történteket nagyon megbántam, meg fogom érdemelni a méltó büntetésemet. Csúnya dolog volt. Bocsánatot szeretnék kérni az elhunyt családtagjaitól és a tisztelt bíróságtól.” Arra a kérdésre, hogy megnyugodott- e a lelkiismerete:„Megkönnyebbültem, igen. ” Ő beismerte bűnösségét annyiban, hogy belerúgott egyszer a földön fekvő, vérző áldozatba. Vissza is vonta a felmentésre irányuló fellebezését.

Az ötödrendű vádlott

Ki kiabált?

Hosszú ideig téma volt, hogy az elsodort kislány édesanyja, H. Dezsőné ötödrendű vádlott kiabálta-e, hogy öljék meg a magyart. A nő és férje ismét sógornőjét vádolta meg azzal, hogy ő biztatta így a többieket. A bíró figyelmeztette őket, hogy mást hamisan vádolni bűncselekmény. Az újonnan képbe került nő a harmadrendű vádlott, Sz. András édesanyja.

Három új név

Újabb meglepetéssel rukkolt elő a hetedrendű F. János. Azt állította, tanúja volt a egy beszélgetésnek, amiben ifjabb és idősebb H. Dezső ( első-és másodrendű vádlott) és a hetedrendű J. Gusztáv arról beszéltek, hogy kik vehettek még részt a lincselésben. F. János írt ügyvédjének egy levelet, amelyet a bíróságnak átadott. Ebben három olyan férfit nevezett meg, akik jelenleg nincsenek a vádlottak padján. Állítását a szembesítésen J. Gusztáv megerősítette. (F. János a korábbi tárgyalások alkalmával már beszélt arról, hogy nagyon megviselte az eljárás, a családját is tönkretette. Következetesen állítja, hogy nem vett részt a bűncselekményben.) Az első-és másodrendű vádlott, apa és fia cáfolta a beszélgetés tényét.

Az elsőrendű vádlott nagybátyja is szóba került: állítólag ő koordinálta, ki mit mondjon a rendőröknek, mit vállaljon. Ezt maga ifjabb H. Dezső állította.

A szembesítés egyik pillanata

Czibere Anikó