Hirdetés

Összefügghet a káromkodás a szókincs hiányával?

hirado.hu

2016.02.27. 17:30

Összefügghet a káromkodás a szókincs hiányával?
A kép illusztráció

Megszokottá vált a csúnya beszéd.

Hirdetés

Káromkodó szupersztár, anyázó akcióhős. A durva beszéddel sokak szerint csak a gőzt vezetjük le, de sok embernek mintha mindig forrna az agyvize.

Nemrég az egyik kanadai egyetemen dolgozó agykutatótól vették el az első évfolyamos pszichológiai kurzust, mert túl sokat káromkodott. Bár a tanár állítása szerint csak azt akarta tanulmányozni, hogy különböző szavak miként hagynak az agyműködésre, a trágár kísérlet még a szabad szájú diákoknak is sok volt. 

Nagyon sok országban, (Japán, Kína, Korea) ahol a tisztelet beépült az alapvallásba, szó nem lehet arról, hogy bárki csúnyát mondjon. Ott még egy nem is elég furcsán hangzik. 

Görög Ibolya protokollszakértő egyáltalán nem tartja trendinek a káromkodást. Az szerinte egyrészt azért terjedt el nagyon, mert az embereknek nincs szókincse. Olvasni kellene, és nem olvasnak az emberek. Mivel nincs szókincsük, ezért minden egyes ige helyett a b-vel kezdődőt teszik be. Másrészt az agresszivitás egyre jobban elterjedt, s ez ellen nem nagyon tudunk mit tenni. 

Az a baj, hogy a mindennapi életben sokan nem is veszik észre, hogy trágárkodnak. Az igénytelenség sajnos általánossá vált. A káromkodás akkor a legkártékonyabb, amikor valódi célja nincs, hanem egyszerűen egy kiüresedésnek, egy valóságos szembenézésnek, vagy egy tényleges nyelvjátéknak a híján zajlik. Sokkal mélyebben van a probléma, amikor nem tudjuk, hogy kit támadunk.

Hirdetés



Hozzászólás

Hirdetés



Hirdetés

Ez is érdekelheti

    Hirdetés