Cserfes Percek: ezért szégyellős a gyerek

A gyermekkor egy bizonyos szakaszában gyakran megjelenhet a szégyenlősség, a félénkség. A szégyen másodlagos érzelem, ami azt jelenti, hogy közvetett módon jelentkezik, nem úgy, mint a hat alapérzelem, amelyet konkrét esemény vált ki (félelem, öröm, meglepetés, undor, szomorúság harag). Leggyakrabban az önértékelés sérülése áll mögötte, amely később problémákat okozhat.

A szégyenlősség vagy félénkség mint tulajdonság sokféle magyarázatot kapott az elmélet alkotók  között. Egyes kutatók genetikai hajlandóságot véltek felfedezni, mások leginkább a szülő-gyermek kapcsolatban látják a visszahúzódás okát. A félénkség hátterében más-más félelem áll, félelem az idegenektől, a váratlan helyzetektől, a kortársaktól, a közösség előtt való megnyilvánulástól, félelem a megszégyenüléstől és egyéb, számunkra olykor jelentéktelennek tűnő dolgokról.

A szégyen érzete a gyermekkort végigkíséri, 2-3 éves korban a szobatisztaság kérdésekor tűnik fel. Ha a szülő túlzott elvárásokat támaszt ebben a kérésben, olykor meg is szégyeníti a botlások miatt, megjelenik a bűntudat, a szégyen és a kétségbeesés. Később az iskoláskor kezdetén is újra megjelenhet, amikor bizony a legfontosabb fejlődési konfliktus hátterében a teljesítmény áll. Elég jó vagyok? Rosszabb vagyok, mint mások? Ki a jobb? Ezek a kérdések az iskolába kerüléskor folyamatosan kínozzák a gyermeket. Ha ehhez még hozzáadjuk a túlzott szülői elvárásokat, szinte garantálható, hogy a kudarcélmények megjelennek és vele együtt kézen fogva a szégyen is feltűnik.

Amikor a gyermeket egy bizonyos helyzetben megszégyenítés éri – legyen az akár kinevetés egy rajz miatt, ami nem a legjobban sikerült, egy gyenge felelet, egy félreolvasás, vesztés egy játékban, vagy éppen testnevelés órán egy rosszul sikerült ugrás –, mind-mind azt az érzést gerjesztik, hogy ő nem elég jó.  Ha ez a helyzet folyamatosan fennáll, akkor legközelebb, ha valami olyan esemény közeledik, ahol benne van a pakliban a szégyen, a kinevetés, a gúny, akkor azokat csak intenzív szorongás árán tudja elviselni vagy igyekszik elkerülni. A szorongás megbéníthatja a megnyilvánulásait, félénkké válhat, leggyakrabban azokra a helyzetekre korlátozódva, amelyben a megszégyenítés érte.

A szégyen egészen addig tekinthető normális érzelmi reakciónak, amíg a megszégyenítő helyzetekre adott válaszként jelenik meg, és nem állandó állapotként van jelen.

Mit tehetünk szégyenlősség ellen?

Dicsérjük minél gyakrabban! Biztosítsunk neki olyan helyzeteket, ahol sikerélmények érhetik! A feladatok nehézségeit fokozatosan növeljük, ne egyből a mélyvízbe dobjuk!  Amikor társas helyzetekben jelenik meg a szégyenlősség, akkor inkább hívjuk meg a társait magunkhoz és olyan játékot játszunk, mutassunk a gyermekünk olyan oldalát, amiben jó. Próbáljuk meg a szégyenlőssége miatt ne mások előtt okolni: például ha nem mer megszólalni felnőttek körében vagy nem köszön. Beszéljünk erről vele később, otthon, kettesben. Ne oktassuk ki, érezzünk együtt vele, legyünk empatikusak, hiszen a gyermeknek ez az érzés nem kellemes. A folyamatos sikerekből, apró pozitív visszajelzésekből az önértékelése elkezd majd stabil lábakon állni. Ehhez az kell, hogy vállaljuk fel, a gyermekünk nem tökéletes mindenben, de ha hibázik, akkor sincsen semmi baj, hiszen a szeretetünk határtalan iránta és a hibák azért vannak, hogy tanuljunk belőle!

– FGYN –

Cserfes Gyermekműhely 
Debrecen, Szent Anna u. 35.
cserfesgyermekmuhely@gmail.com
+36 (20) 298-6272