150 év 15 ezer diploma. Jubilál a debreceni „Agrár”
Debrecenben indult az ország első magyar nyelvű felsőfokú agrárképzése 1868-ban. A jubileumot évfolyamtalálkozóval, konferenciával, a Tiszántúli Agrártudományi Napokkal ünnepli a Debreceni Egyetem agrárkara, amely ma már a világ kétszáz legjobb képzőhelye között van.
Szöllősy János polgármester és Szentgyörgyi Elek főjegyző adománylevele alapján 1868. október 22-én nyitotta meg kapuit Debrecenben az Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet, Magyarország első magyar nyelvű agrár-felsőoktatási intézménye. A tanulók az egész Kárpát-medencéből érkeztek, a Tiszántúl mellett Erdélyből, Délvidékről és a Felvidékről, a beiskolázási körzet szinte megegyezett a Tiszántúli Református Egyházkerület működési területével.
Az 1900-as évek elejétől Magyar Királyi Gazdasági Akadémiaként, majd később a Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Kar Debreceni Osztályaként, Debreceni Mezőgazdasági Akadémiaként, Agrártudományi Főiskolaként működött intézmény
1970-ben vált egyetemmé, akkor vette fel a Debreceni Agrártudományi Egyetem nevet.
A nagyüzemi gazdálkodás megjelenésével a 70-es években jelentősen megnőtt a hallgatói létszám, az itt végzettek meghatározó szerepet töltöttek be a magyar mezőgazdaságban: szövetkezetek és állami gazdaságok vezetői, minisztériumi tisztviselők kerültek ki közülük. A tanulók száma az egységes Debreceni Egyetem létrejötte, 2000 után ugrásszerűen tovább nőtt, megháromszorozódott a korábbihoz képest.
A 150 év alatt csaknem 15 ezren szereztek agrárvégzettséget Debrecenben.
A Quacquarelli Symonds World University Rankings évek óta a világ kétszáz legjobb képzőhelye között tartja nyilván a debreceni agrárkart. Az elismertséget jelzi az is, hogy egyre több külföldi fiatal érkezik ide tanulni, számuk idén is száz körüli. Legtöbben Nigériából, Vietnámból, Ghánából és Indiából jelentkeznek az angol nyelvű képzésekre.
Igazodva a 20. század kihívásaihoz mind oktatási, mind kutatási tevékenységünket az élelmiszerlánc mentén folytatjuk, így fókuszterületünk az élelmiszertudomány és a környezetgazdálkodás. Infrastruktúránkat is ezekre építve fejlesztjük folyamatosan. Idén hidrológiai mérőház, szaporító üvegház és állatbiológiai ház építése kezdődik campusunkon, és a régióban egyedülálló kisüzemi akvakultúránkat is tovább fejlesztjük
– sorolja Komlósi István, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.
