Debreceniségről, cívis öntudatról az egyetemen
A debreceniség fogalma, a hagyományok, értékek és a cívis öntudat szerepe áll a középpontjában annak a kétnapos konferenciának, amelyet csütörtökön és pénteken rendezett a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara.
„A debreceniség mintázatai - Városi identitás és a kulturális emlékezet rétegei a kora újkortól napjainkig” elnevezésű tudományos tanácskozáson több mint húsz előadás hangzott el, többek között a város történetéről, építészetéről, kulturális, vallási és irodalmi emlékeiről, mindez helytörténeti megközelítésben.
A konferencia a tiszteletteljes szellemi elődök útját követi, s tudatja, hogy mindig van felfedezni való a múltban, amiről azt gondoljuk, hogy már jól ismerjük
– mondta köszöntőjében Komolay Szabolcs.
Az emlékezet sokféle lehet, az identitás sem mindig egységes, ezzel a konferenciával éppen ezért nem lehet más célunk, mint hogy ezt a sokszínűséget mutassuk meg
– fogalmazott a program fő szervezője.
Fazakas Gergely, a BTK Magyar Irodalom-és Kultúratudományi Intézetének igazgatóhelyettese kiemelte: külön öröm, hogy az előadók között budapesti és sárospataki szakemberek is beszámoltak Debrecennel kapcsolatos kutatási eredményeikről.
A programban elsőként Keményfi Róbert dékán tartott előadást, amelynek központi gondolataként az emlékezetben megőrzött múlt, a debreceniség és a cívis világ, mentalitás szerepelt, különböző helytörténeti, irodalmi példák felidézésével.
A konferencia szorosan kapcsolódik a Debrecen Európa Kulturális Fővárosa 2023 programhoz
