Óriásit lép előre a debreceni intézet

MTI

2017.02.02. 17:05

Óriásit lép előre a debreceni intézet

Egyedülálló eszközparkkal felszerelt örökségtudományi laboratóriumot építenek ki.

Hirdetés

Szikszai Zita tudományos főmunkatárs az MTI-nek elmondta: a debreceni kutatóintézetet új képalkotó, valamint a tárgyi leletek kormeghatározását segítő műszerekkel szerelik fel mintegy 400 millió forintos uniós pályázati forrásból.

A kulturális és természeti örökség tárgyainak vizsgálatában alapvető technika az elektronmikroszkópia, azonban érzékeny minták esetében a vizsgálat nem mindig végezhető el károsodás nélkül, például mert az adott anyag nem bírja a mintakamrában fellépő vákuumot. Ezen fog segíteni az MTA Atomki új AirSEM berendezése, amely mintakamra nélkül, a károsító hatások kiküszöbölésével képes információt adni a minták morfológiájáról és összetételéről - hangsúlyozta a kutató. Kiemelte: elektronmikroszkóp számos helyen van Magyarországon, de olyan, amely nem igényel mintakamrát, nincs máshol.

Háromdimenziós mikroszkóp

Szintén a képalkotásban lehet szerepe a háromdimenziós mikroszkópnak, amely a hagyományos berendezésekkel szemben képes számszerűsíthető mélységi információt is adni a mintákról, szintén roncsolás nélkül. Ez nagyon hasznos, amikor például egy régészeti leletet vésetek, ráapplikált rétegek díszítenek, és ezek mélysége, vastagsága is fontos lehet a kutatók számára - mutatott rá Szikszai Zita. Az MTA Atomki szintén beszerez egy micro-XRF berendezést, amely az elemösszetételről, valamint a mintában lévő elemek eloszlásáról szolgáltat információt.

Hozzátette: a digitális háromdimenziós mikroszkóp és a micro-XRF berendezés Magyarországon nem számít különlegesnek, de nem is túl gyakoriak, hiszen ezek ára mintegy 30 és 70 millió forint. Fontos viszont, hogy ezek a képalkotó műszerek együtt lesznek elérhetőek az MTA Atomki Ionnyaláb-alkalmazások Csoportjánál most is meglévő eszközökkel, vagyis a múzeumból kihozott tárgyakat egy helyen, további szállítás és az ezzel járó kockázatok nélkül lehet különféle vizsgálatoknak alávetni.

A csoport egyébként az atom- és magfizika módszereit alkalmazza számos kutatási területen, a kulturális örökség vizsgálata mellett aeroszolkutatással, geológiával, anyagtudományokkal, litográfiával és sugárkémiával is foglalkoznak. Mindehhez a hátteret az intézet 5 MV Van de Graaff részecskegyorsítója és a köré épült analitikai nyalábvégek, az új Tandetron részecskegyorsító, valamint spektroszkópiai technikák adják – mondta el a tudós.

Magyarországon jelenleg is egyedülálló a debreceni kutatóintézet gyorsítós tömegspektrométere (AMS). Ehhez érkezik egy új grafitizáló berendezés egy karbonát-feltáró egységgel, valamint a stabilizotóp-méréseket is lehetővé tevő speciális minta-előkészítő berendezés.

Ezek az eszközök arra szolgálnak, hogy hatékonyabbá tegyék a különféle minták, például a hagyományos tömegspektrométeres módszerrel nem mérhető hamvasztott csontok szénizotópos kormeghatározását.

Eddig tízezer siker

A kormeghatározást nem lehet roncsolásmentesen elvégezni, azonban korszerű berendezésekkel nagyon kevés mintaanyag is elég az eredményhez – hangsúlyozta Szikszai Zita. Az utóbbi két berendezés az MTA Atomki többek között kormeghatározással is foglalkozó Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratóriumába fog kerülni, ahol eddig több mint 10 ezer mintát mértek meg sikeresen, és ennek mintegy 20 százaléka volt régészeti jellegű.

Az MTA Atomki a Kutatási infrastruktúra megerősítése - nemzetköziesedés, hálózatosodás elnevezésű GINOP pályázat keretében nyert támogatást a beszerzendő műszerekre. Szikszai Zita szerint az AirSEM berendezés várhatóan csak 2019-ben érkezik meg, a többi eszköz pedig már 2018 folyamán használható lesz a kutatóintézetben.
Atomkiörökségtudományi laboratórium

Hirdetés



Hozzászólás

Hirdetés



Hirdetés

Hirdetés