Női sörön dolgoznak Debrecenben
Rimaszombati Fruzsina a molekuláris biológusok „háziállatát”, a sörélesztőt választotta kutatási témájának. Az Ifjúsági Bolyai Pályázat nyertes munkája a sörélesztők egyedülálló evolúciós történetéről és annak gyakorlati alkalmazásairól többet tud, mint bármelyik „sörbarát”.
Gyermekkora óta foglalkoztatták a biológia és a környezet kérdései, az iskolában jól ment a matematika és kémia, ugyanakkor mindig is a laboratóriumi munka, a kutatás érdekelte Rimaszombati Fruzsinát, ezért esett a választása a Debreceni Egyetem biomérnöki képzésére. - Másodév végén 5-ös lettem mikrobiológia és mikológia tantárgyból, így „nyertem” egy laborlátogatást, ekkor kerültem kapcsolatba a Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszékkel. Később egyik barátnőm hívta fel a figyelmemet az Ifjúsági Bolyai Pályázatra. A tanszéken dolgozó Pfliegler Walter Péter mentorálásával neveztem a versenyre, amelyen Az evolúció elmélete és gyakorlati alkalmazásai témában „A sörélesztők egyedülálló evolúciós története: elméleti tanulságok és gyakorlati perspektívák” címmel mutattam be kutatásomat – mesélte Rimaszombati Fruzsina, aki pályamunkájával megnyerte a felsőoktatási kategóriáját az Ifjúsági Bolyai Pályázaton.
A harmadéves biomérnök-hallgató azért választotta a sörélesztőt, mert ez a molekuláris biológusok „háziállata”, gyakran használják modellszervezetként ezt a fajt, ugyanis sok alapfolyamatot lehet rajta tanulmányozni.
– A kutatásom során egy sörélesztőt hoztam létre, amelyből gyümölcsös, édes, alacsony szénhidrát-tartamú, a nők igényeit is kielégítő sört lehet előállítani. Ehhez az evolúciós folyamatból merített törzsfejlesztési módszerrel egy olyan hibrid lager élesztőt kellett készíteni, amely képes egy ale-kromoszómát stabilan megtartani, azaz rendelkezik az ale-ekre jellemző gyümölcsös aromavilággal. Az így létrehozott hibrid nagy előnye, hogy az európai uniós előírásoknak is megfelel, mert a termék nem genetikailag módosított mikroorganizmus, mégis egy törzsfejlesztésen átesett hibrid, ezáltal könnyen adoptálható az élelmiszeriparba – magyarázta Rimaszombati Fruzsina.
A leendő biomérnök elárulta: foglalkoztatja a gondolat, hogy piacosítsa ötletét, s akár egy vállalkozás formájában kezdje el árusítani az új élesztővel készített sört, ugyanakkor tanulmányait is folytatná. Tavaly ősszel vette fel Karaffa Levente tanszékvezető a Biomérnöki Tanszék Twintron Kutatócsoportjába, ahol Kavalecz Napsugár témavezetése mellett az Aspergillus nidulans modellszervezetben spliceoszómális twin intron szekvenciákat detektálnak, azaz a gombafajnál a bizonyos élettani funkciókért felelős géneket határozzák meg és tanulmányozzák.
