Aggasztó! Két tubus fogkrém és tíz hiányzó fog

Két tubus fogrémet használ évente és tíz hiányzó foga van egy átlag magyarnak, képzésben viszont Európa élvonalába tartozunk. A legújabb fogászati trendeket a Debreceni Egyetemen külön karon oktatják.

Az egészség jelképe a mosoly és a szép fogak, Svájcban így tartják. Hazánkban a betegségek kialakulása és a szájüreg állapota közötti kapcsolat már kevésbé kerül a figyelem középpontjába. Pedig a fogazat és a fogágy betegsége a teljes szervezetre hatással van.

A szájban lévő baktériumok az egész testben szétszóródva komoly keringési problémákhoz, az erek elváltozásaihoz, sőt akár szívinfarktushoz is vezethetnek. Egész Európában nálunk halnak meg a legtöbben a szájban keletkező daganatok miatt, és évente 3600 fővel nő a betegek száma. A fogkezelések és pótlások során használt rossz minőségű anyagok hajhullást, súlyos allergiás reakciót válthatnak ki, de elektromos, csípő érzést is okozhatnak a szájban

– hívja fel a figyelmet a veszélyekre Hegedűs Csaba, a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kar dékánja.

A fogszuvasodás szinte mindenkit, az ínybetegségek pedig a magyar lakosság háromnegyedét érintik.  Ennek ellenére szájhigiénés szokásaink aggasztóak. Hazánkban fejenként csupán kicsivel több, mint 2 tubus fogkrém fogy el évente, egy fogkefét pedig 2 évig használunk. Pedig a fogak és az íny betegségeinek megelőzésére továbbra sincs csodaszer. A fogmosás, a fogselyem és a fogközkefék helyes alkalmazását már gyerekkorban mindennapossá kellene tenni. Használatukat azonban tanulni kell, hogy valóban tisztítsanak, és ne sérülést okozzanak.

A szakember úgy látja, ezeknek az alapvető eljárásoknak, a megfelelő táplálkozásnak és a rendszeres szűrésnek az együttes alkalmazása sokat javíthatna a lakosság fogazatának állapotán. A jelenlegi adatok szerint a magyarok 12 százaléka 5 éve nem járt fogorvosnál, a nagykorúak 8 százaléka teljesen fogatlan. Egy átlagos magyar felnőttnek a kezelt fogak mellett 10 ép és 10 hiányzó foga van, de ebből csak négyet pótoltak.

Ellenben a fogorvostudomány robbanásszerűen fejlődik, többek közt a digitális rendszerek megjelenésének köszönhetően. Az olyan modern röntgendiagnosztikai eszközökkel, mint a CBCT készülék, alacsony sugárdózissal az egész arckoponyáról, vagy részletéről készíthető 3 dimenziós felvétel. Ez forradalmi módon könnyítette meg a diagnózis felállítását és a kezelések tervezhetőségét.