Világnapot tartanak Debrecenben
Hazánkban körülbelül tízezer limfómás beteg él, évente mintegy 1500 új pácienst ismernek fel. A nyirokcsomó daganatos betegsége, - latinul limfóma – nem rák, de rosszindulatú, amely a daganatos betegségek 5 százalékát teszi ki.
A nyirokcsomó daganatokat két nagy csoportba oszthatjuk: a Hodgkin- és a nem Hodgkin-limfómákra. Tüneteik a fájdalommal nem járó, megnagyobbodott, tapintható, egy-másfél centiméternél nagyobb nyirokcsomók a nyakon, hónaljban vagy lágyéktájékon. Mivel a limfóma gyakran nem okoz panaszokat, ezért előfordul, hogy a betegnél más eltérés gyanúja vagy szűrővizsgálatok miatt végzett röntgen-, ultrahang-, vagy laborvizsgálaton derül fény a daganatra. A limfómák esetén a megnagyobbodott nyirokcsomók mellett azonban gyengeség, fogyás, láz, hőemelkedés, éjszakai izzadás, bőrviszketés lehet a betegség első tünete
– tájékoztat Illés Árpád egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Hematológiai Tanszékének vezetője.
A limfóma bármelyik életkorban előfordulhat, ám a kor előrehaladtával a gyakorisága jelentősen növekszik.
A professzor hozzátette: a limfómák a legsikeresebben gyógyítható rosszindulatú betegségek. Ennek érdekében azonban nagyon fontos, hogy a betegek minél előbb eljussanak az ország valamelyik hematológiai centrumába. Ma már a Hodgkin-limfómások 90 százaléka meggyógyul, vannak azonban olyan, például T-sejtes limfómák, melyeknek a gyógyulás aránya még csak 30 százalék, itt újabb innovatív kezelések, módszerek szükségesek.
A rendezvény részletes programja ide kattintva elérhető.
