Hajdúböszörmény, a mese fővárosa
Interaktív óriás bábszínház, hagyományőrző műhely, hétpróba és mese minden mennyiségben – három helyszínen szervezett programokat a magyar népmese napja alkalmából az egyetem hajdúböszörményi kara. A rendezvény célja az volt, hogy az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.
A mese pótolhatatlan szellemi és lelki összeköttetést teremt a határon túli és a hazai magyarság között. Karunk életében 15 éve kiemelt szerepet tölt be a mese és annak határon túli kutatása, így komoly tudományos háttérrel rendelkezünk ezen a téren. A tradicionális meséről, a hagyományőrzésről és azok pedagógiai alkalmazásáról nálunk tanulhatnak a legtöbbet hazánkban a hallgatók
– hangsúlyozta Bálint Péter dékán a Benedek Elek mellszobránál tartott csütörtöki eseményen.
Sőrés István, Hajdúböszörmény alpolgármestere kiemelte, hogy az egész napos rendezvény híven tükrözi a kar elkötelezettségét és tiszteletét a népmese és Benedek Elek iránt. A megemlékezésen rövid előadást tartott a székely népmesemondó dédunokája is. Benedek Katalin az MTA nyugalmazott tudományos főmunkatársaként Benedek Elek és a népmesék kapcsolatát vizsgálta a cigánykép kialakulásában, munkájához a GYFK oktatóinak és kutatóinak segítségét is igénybe vette.
El vagyok bűvölve attól a könyvsorozattól, amit ez az iskola kiadott a népmesekutatásairól. Nyolc kötetet néztem át és a legmagasabb színvonalú vizsgálatokat találtam meg bennük, így én magam is használtam a kutatásomhoz. Ráadásul ez a hatalmas mennyiségű tudományos munka mindössze hat év alatt született meg itt a karon magyar és angol nyelven egyaránt, amihez csak gratulálni tudok
– vélekedett Benedek Katalin.
