Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Messi passzol a debreceni cégvezér filozófiájához

| 2018. 06. 15. | 15:34:00
Szűcs Gyula a politikai kapcsolatok jelentőségéről, kötélen táncolásról,az ideális vezetőről.
Messi passzol a debreceni cégvezér filozófiájához
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Egy kis szabolcsi faluból, egyszerű parasztcsaládból indult a legjelentősebb kelet-magyarországi építőipari cég, a Hunép Zrt. vezérigazgatója. Szűcs Gyula 63 évesen is annyira szereti a munkáját, hogy bár megtehetné, eszébe sincsen nyugdíjba menni. Igaz, a következő évtől a cég igazgatósági elnökéként folytatja, a napi műveleti vezetéstől hátrébb vonulva, előtérbe engedve a fiatalabbakat. Huszonhét éve irányítja az 1951-ben alapított, 1992-ben privatizált Hajdú-Bihar Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat jogutódját, amely nem is csak kizárólag Debrecen meghatározó beruházásaiban vett részt kivitelezőként, ingatlanfejlesztőként. Számtalan nagyberuházásuk közül a Nagyerdei Stadion a legismertebb, a létesítmény előtt még a stadionépítési láz ellendrukkerei is kalapot emelnek.

Mint fogalmaz, az élet már gyerekkorában is fogta a kezét, amikor a közeli vásárosnaményi gimnázium helyett egy, a debreceni cégnél építésvezetőként dolgozó kedves családi ismerős felvetésére a cívisvárosi építőipari szakközépiskolában kötött ki, „hátha tetszeni fog neki a dolog”. Falusi gyermekként – miközben kitűnő volt – egy év kapaszkodás kellett, utána jöttek a jó eredmények, bár a szorgalma is megvolt hozzá. Később a fővárosban szerkezetépítő egyetemi mérnöki diplomát szerzett, de az útja visszavezetett Debrecenbe és a megyei építőcégnél helyezkedett el.

2019 nehéz év lesz? Korábban azt mondta, a választások esztendeje mindig erős, az utána következő év mindig gyenge. Számít, hogy az országgyűlési és az önkormányzati választás nem azonos évben zajlik?
Nehéz évre készülök, de ezúttal jó értelemben. Az építőiparnak három szép, de kemény éve van előttünk a megítélésem szerint. Az előző ciklusokban a parlamenti választás idejére nagyon sok beruházás elkészült, ami után részben pont ezért következett be mozdulatlanság, részben pedig a politika a helyhatósági választásokra koncentrált a gazdasági kihívások helyett. Jó ötletnek tartom e kétféle választás időbeli eltolását. A következő év a sok-sok beruházási vonzattal bíró Új Főnix Terv miatt is izgalmasnak ígérkezik. A lakásépítési lázzal összecsúszó, kissé késve induló, de már kiteljesedésben lévő Modern Városok Program kapcsán éppen június elején írtuk alá az egyik legfontosabb projekt, a pallagi nemzetközi iskola kivitelezésére vonatkozó szerződéseket.

Mennyire követi a gazdasági híreket?
A munkám megkívánja, de a személyes érdeklődésemtől sem áll messze. Napközben egyszer-kétszer végigszörfölök a híroldalakon, de este alaposabban is beleolvasok. Nyomtatott sajtót is járatunk, elsősorban a politikamentesebb lapokhoz vonzódok, ha van még ilyen. Egyébként pedig valahol középen próbálom megtalálni a valóságot. Világgazdasági vonatkozásban nem éppen szívderítők a hírek. Rendkívül sok olyan jelenség zajlik a világban párhuzamosan, amelyek közül egy is képes nagy bajt csinálni. 

Kéthetente megjövendölik a „nyakunkon lévő” újabb globális válságot. 
A hozzáértők azt szokták mondani, durván 15 évente kiigazítás zajlik a világgazdaságban. Ha ehhez még nem is vagyunk nagyon közel, azért 2008 óta menetelünk. Egészen biztosan jön a recesszió belátható időn belül, de a mélysége a pillanatnyi körülményektől is nagyban függ. Amúgy meg vannak, akik időnként bedobnak előrejelzéseket, s aztán ha egyszer bejön, onnantól hivatkozási alappá válnak. Miközben a pénzügyi szereplők maguk is igyekeznek manipulálni a híreket. Picit rosszul is élem meg, hogy többek kézzelfogható értékteremtés nélkül válnak roppant tehetőssé.

Kaszinóbrókerek világa?
Biztosan nagyon okosnak kell lenni, átlátni folyamatokat stb, de az én ízlésemmel jobban összefér a valódi értékek létrehozásával szerzett vagyon.

[Beillesztett cikk: Nagy lépést tesz a stabil jövő felé a HUNÉP]

A 2008-as globális pénzügyi válság a Hunépnek is fájt. Hogyan élték túl?
Nagyon nehezen. Számunkra a lehető legrosszabbkor jött, éppen az addigi legnagyobb saját beruházásunkban voltunk a Vezér utcán. Egy német céggel állapodtunk meg egy akkori áron 3,8-4 milliárd forintos bekerülési értékű irodaház építéséről. Az IT Service-ről van szó. A németek nagyon kemény feltételeket szabtak, be-beavatkoztak a folyamatokba, abban az időben sokat bosszankodtunk ezen. Utólag viszont nagyon örülök, hogy összehozott velük az élet, mert sokat tanultunk tőlük. Körülbelül három milliárd forintnyi anyag már be volt építve, s még egy milliárd forintra szükségünk volt, amihez a válság kirobbanásakor még nem volt finanszírozó bankunk. A pénzintézetek azonban hirtelen bezárkóztak a hitelezés előtt. Tényleg kilátástalannak tetszett a dolog. Még a lányomhoz sem tudtam elutazni a családommal az Egyesült Államokba, miközben a gyerek már fél éve kint volt nyelvet tanulni. Ez a mai napig kísért. Már a repülőjegyem is megvolt, de ha akkor elszállok, ma nincs Hunép. Végül muszáj volt minden követ, kapcsolatot megmozgatni úgy a pénzügyi világban, mint a politikában. Ennek köszönhetően a Magyar Fejlesztési Banknál a megszokott hat-nyolc hónap helyett öt hét alatt sikerült hitelhez jutni. Mérhetetlen munkába telt, s szerencse is kellett a megoldáshoz, de az fordulópont volt a vállalat életében. Az az élet-halál szituáció elsöpörhette volna a cégcsoportot. Egyébként nagyon büszkék vagyunk arra az épületre, hosszú ideig az egyetlen A kategóriás irodaház volt Debrecenben. 

A krízis alkalmas volt tanulságok levonására?
Nagyon! A kockázatmegosztás érdekében onnantól még több bankkal dolgozunk egyszerre, minél szélesebb pénzügyi hátteret biztosítva magunknak. Ezen túlmenően a vállalkozásainkban lévő pénzügyi eszközök kihelyezése sokkal átgondoltabb, s bármennyire is tőkeerős azóta a cégcsoport, még egyszer nem fordulhat elő, hogy előre biztosított hitel nélkül vágunk neki egy nagyberuházásnak. 

Melyek a túlélés aranyszabályai, amikor senki sem akar építkezni?
Mindenki másképp csinálja. Van, aki az ilyen időszakra egyszerűen bezár. De mi nem így gondolkozunk. Ha van válság, ha nincs, a költségekben időről időre szükséges a tabula rasa. Lényegesebb, hogy a Hunép már körülbelül húsz éve követi a piaci igényeket, s a finanszírozás megoldása után értékesíthető saját fejlesztésekbe kezdünk. 2008 előtt mélyen jártak az állami beruházások, a kormány például szeretett volna egyetemi szállókat építtetni, csak pénze nem volt hozzá. A Nyugat-Európában már bevált módszerhez folyamodva a magánszektor révén oldották meg a helyzetet, a Magyarországon utóbb sokat szidott PPP konstrukcióban. Pedig szerintem ez teljesen normális beruházási módszer olyankor, amikor valami nagyon gyorsan kellene, de pénz éppen nincs rá. Mi akkor Debrecenben három egyetemi szállót építettünk háromezer fő részére és Szolnokon, Miskolcon is voltak hasonló projektjeink. Ezekkel párhuzamosan pedig zajlottak a piaci igényeknek megfelelő lakás-, iroda- és üzletház építéseink.

A tízmilliárdos debreceni Forest Offices esetében ki keresett kit?
Debrecen pár éve elveszített egy befektetőt, aki 500 ember számára keresett az igényeinek megfelelő, magas minőségű irodaházat. Végül Szegedre ment. A városvezetés ebből azt a következtetést vonta le, hogy szükség lenne egy ilyen ingatlanra, amivel teljesen egyetértek. A munkaerő megszerzésének, megtartásának egyik direkt módja kiemelkedő munkakörülmények teremtése, s a Tüzér utcai irodaház pont ilyen színvonalas lesz. Tehát a város kiírt egy meghívásos társberuházói pályázatot, s végül minket választottak. Mellettünk szólt a sokéves üzletági gyakorlat és a bizalom. A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. 60, mi 40 százalékos tulajdoni aránnyal bírunk, igyekszünk beleadni minden tudásunkat.

A Tüzér utcai Forest Offiices a várossal közös nagy dobás lehet (Látványterv: Debreceni önkormányzat)

Mennyire kell a politikusokkal jóban lenni? 
Azzal szoktam viccelődni, hegy egy cégvezető sose kötelezze el magát egy párttal, mert az megbosszulja magát, de a politikával tartson kapcsolatot és mindig kormánypárti legyen. Egyszerű ez: egy üzletember akkor képes értelmezhető információkhoz jutni, ha jó kapcsolatot ápol a kormányzó erővel. Akkor tud részt venni olyan beszélgetésekben, amelyek hasznosítható, a jövő tervezésére alkalmas támpontként szolgálnak. Ennek nagy szerep jut a továbbélésben. A sajtó persze e kapcsolatokban mindig az összefonódást, az előnybe hozást, az ízléstelen segítést keresi. Biztosan van ilyen, nem vitatom, igaztalan volna bárkit is mosdatnom. De az én lelkiismeretem tiszta, s nem véletlen, hogy  elmúlt huszonhét év alatt mindig el tudtam igazodni a politikában a hatalom színétől függetlenül. Egy-egy váltás után pár hónapig mindig átéltük, hogy az előző kormány bérencei vagyunk. Majd rájöttek, hogy nem ez az igazság. Hanem az, hogy szükség van ránk, mert a beruházásokat valakinek jó minőségben, határidőre el kell készíteni. S ezt a politika egy idő után felismeri, értékeli és használja.

Szóval üzletemberként nincs kisegítve azzal, ahogy adott ügyek a különféle olvasatokban megjelennek a médiában?
Nagyon kevés a valóságos, tárgyilagos megközelítés. Mindig fölénybe keveredik a szenzációhajhászás. Az újságok abból a szempontból közelítenek témákhoz, ahogy ők azt látni és láttatni  szeretnék. Nem szívesen veszek a kezembe olyan lapokat, amelyek például a gazdasági folyamatokat átszínezik a saját politikai nézeteik szerint.

Mit sulykol leginkább az utódjának? Önnek sikerült ideális cégvezetővé válni?
Ideális vezető nincsen, ha lenne, én egészen biztosan messze állok tőle. Egyszer egy ismert tanácsadó cég igazgatóival beszélgetve megkérdeztem, mi teszi a jó vezetőt. A folyamatos képzések, a fejlesztés vagy inkább a hajlam, a veleszületett adottságok, az otthonról hozott emberi értékek? Melyiknek van nagyobb szerepe? Azt hittem, a holtig tartó tanulás szerepét hangsúlyozzák majd. De nem, korrekten megmondták, hogy mindkettő fontos, de ha valakiből hiányoznak a vezetői ösztönök, azt hiába tanítgatják… Én inkább az utóbbi kategóriába tartozom. Úgy vélem, egy cégvezető legyen jó közösségi ember, tudjon bánni a csapattal. A kollégáimmal immár évtizedek óta egy nagy családhoz hasonló céget vezetek. Remélem, nem nagyképűség ha azt mondom, mihozzánk örömmel jönnek reggelente a munkatársak. Nyitottak vagyunk, nem lehet olyan problémájuk, hogy ne tudjuk, ne igyekezzünk orvosolni. Folytatva az előbbit, lényeges, hogy egy vezető tehetséges, a szakmájukban élenjáró emberekkel vegye magát körbe. Hiszen nagyon megkönnyíti a dolgát, ha vakon bízhat bennük szakmailag és emberileg egyaránt. Kifelé a szavahihetőség a legfontosabb, különben hamar légüres térbe kerül az ember. Azt szoktam mondani, az életünkben sok döntést hozunk, vannak köztük rosszak és még rosszabbak is. De ha valakivel megegyeztünk, akkor sem fordulhatunk vissza, ha már az ajtón kilépve rájövünk, hogy hibáztunk. Huszonhét év alatt egyszer sem kopogtattam be újra, ha már megállapodtam, akkor sem, amikor rosszul döntöttem. És persze fontos a jó kapcsolatteremtő képesség, az emberi viszonyokat pedig sosem szabad felrúgni rövidtávú érdekekért.

A stadionépítési lázat csak a miniszterelnök futballimádata diktálta vagy van benne nemzetgazdasági megfontolás is?
Mindkettő. Tévedés azt hinni, hogy egy politikus csak azért, mert nagyon szereti a futballt, telerakja az országot stadionnal. A foci az egész világon társadalomformáló erő. Amikor még volt magyar futball és én fővárosi egyetemista voltam, nagyon szerettem kijárni. Nagyon kevés Fradi-meccset és válogatott mérkőzést rendeztek nélkülem. Ma már nosztalgiával gondolok arra, hogy élőben láttam Cruyffot, Neeskenst, vagy a munkából adódóan volt lehetőségem eljutni londoni, milánói arénákba, s közelről követhettem más világklasszisokat. Ezek az élmények mély nyomot hagytak bennem, 78 ezres meccsen lenni a Népstadionban… kimondhatatlan érzés. Tehát a stadionépítések kezdetén a futballmeccsek körülményei méltatlanok voltak, emlékszünk, amikor a Loki bekerült a nemzetközi kupába, gyorsan kellett toldozni-foldozni, mobillelátót, világítást csinálni. A miniszterelnök azt remélte, a jobb körülményekkel a mérkőzések látogatottsága nőni fog, családok járnak majd meccsekre. Sajnos, egyelőre fordítva sült el, a focink színvonala pedig még süllyedt is. Szerintem a legnagyobb baj az utánpótlásban van, mint hallom, sok akadémián kiöregedett futballistákkal neveltetnék a 6-12 éves gyerekeket. Nem biztos, hogy aki futballistaként jó volt, pedagógusnak is alkalmas. 

Melyik csapatnak drukkol?
Nagy Barcelona-szurkoló vagyok, imádom Messi játékát, a futball iránti alázatot benne. A szakmámban én is ilyen igyekszem lenni. A magyar futball visszaesése sajnos a hazai klubok iránti érdeklődésemet is elvette. Amióta Debrecenben élek, a Lokinak drukkolok. A Hunép bérel egy sky boxot a Nagyerdei Stadionban, restellem, de elég gyéren járok. Időm is kevés van, gyengébben is szerepel a csapat.

Olyankor csak a játékot figyeli?
Ó, nem, a stadiont örökösen nézegetem! És sportolni is kijárok! Ez a létesítmény sok eredeti ötletet tartalmaz, nagyon jól eltalált munkája Bordás Péter tervezőnek! A magasjárdáról például próbáltuk lebeszélni, ma meg azt kell mondanom, az is nagy értéke a stadionnak, hiszen olyan sokan futnak, sétálnak rajta. Azt is bámulom, hogy egy telt házas augusztus 20-i este végén tíz perc alatt tolongás nélkül kiürül a stadion! 

Sokfelé járt, melyik a kedvenc stadionja?
Ha nem a miénk lenne a legkedvesebb, nem is tudnék tükörbe nézni! Nem nagy, de akárhol megállná a helyét a világban. Pedig nem volt ám olyan könnyű stadiont tervezni ebbe a környezetbe! Ha emlékszik, ezt a létesítményt a világ negyedik legjobbjának választották a kategóriájában a 2014-ben épült stadionok között.

Emblematikussá vált a stadionprojekt, pedig az Önök által felújított református iskolákkal, a Debreceni Járásbírósággal vagy éppen az Aquaticummal többen találkoznak a mindennapokban. Melyik debreceni épületére a legbüszkébb?
Az összesre az vagyok! Igazságtalan lennék mind az épületekkel, mind saját magunkkal szemben, ha most valamelyiket kiemelném. Az elmúlt 15-20 évben átépítettük az egész egyetemet. Ha valaki, aki korábban az egyetemi oktatásban, egészségügyben dolgozott, mondjuk 18 éve után holnap visszatér Debrecenbe és kimegy a campusokra, nem fogja tudni hol van, annyi épület újult meg, alakult át, vagy létesült. A belvárosban a járásbíróság, a Kollégium, a Tanítóképző, a Kossuth, vagy a Tóth Árpád gimnázium, mind városképet meghatározó épületek, amelyek a falaik közti tevékenységet is reprezentálják. Hangsúlyozom, a mi részünk a tervező által kitaláltak jó színvonalú, határidős megvalósítása. Hogy az épület használhatósági, vagy esztétikai szempontból milyen lesz, az nem csak rajtunk múlik. 

Melyik épülettel kellett a leginkább megkínlódni?
Egy felújítás mindig bonyolultabb, mert soha nem tudhatjuk mibe nyúlunk, mit fogunk találni. Ide sorolhatom az egyházi épületeket, de a 3. számú belgyógyászati klinikát is a műemléki jellegük, műemléki környezetük miatt. Óriási kihívás, hogy ez előbbiek ne sérüljenek és a megrendelő használati értékben, minőségben is megkapja a vágyottat.

Azt szokták mondani, a mai épületek ötven évre épülnek.
Holott nem. Olyan technológiákkal dolgozunk, amelyek sokkal hosszabb élettartamot tesznek lehetővé. Közel negyven éve vagyok a cégnél, a négy évtizedes épületeinken lassan jelentkeznie kellene a tönkremenésnek. Ilyet azonban nem látok, még olyan is akad, amelyet fel sem újítottak azóta. Egyébként a panelházakról is bebizonyosodott, hogy nem igaz, amivel egy időben riogattak, miszerint ötven évre épültek.

A debreceni Aquaticum –a sok jól ismert épületük közül az egyik

Ma is vannak, akik siratják a régi cívisházak eltünedezését. Ekkora pénz az úr? Önnek nem hiányzik Debrecenből egy óvárosias rész?
Hogy mennyire kell egy szép, mindig jó állapotú, óvárosias terület, azt az ember tapasztalja az utazásai során. Egy kisebb városban sem az újonnan épített részeket keressük fel , hanem megnézzük a régit, s ott érezzük magunkat jobban, általában ott pezseg az élet. Debrecenben ez sajnos kevéssé tetten érhető, több okból. Először is, a hatvanas években épülő lakótelepeket, középületeket nagyon közel engedték a belvároshoz. Mint a Kölcsey Központnál kezdődő házsorokat, vagy jusson eszünkbe a Darabos utca környéke. Másodszor, jóvátehetetlen lépés volt a rendszerváltás után az óvárosi lakóépületek értékesítése. Az bűn volt, mert onnantól kezdve városrészeket meghatározó homlokzatok esetében vált lehetetlenné elérni a rendben tartásukat. A városnak saját forrásból erre költeni igazságtalan más beruházásokkal szemben, miközben a lakókból kierőszakolni megint csak képtelenség. Nagyon nehéz kézben tartani ezt a lezüllési folyamatot. A város inkább a környezet átalakításával képest hatni, mint a Hal közben. Pont mostanában kozmetikáztak ki a Simonffy utcán egy már nagyon rossz állapotú lakóépületi homlokzatot. Korábban már tényleg az egyik erkély leszakadásától tartottam. Bár a felújítás minőségétől nem vagyok elájulva, azért máris másképpen néz ki az egész.

Január elsejétől igazgatósági elnökként dolgozik tovább, kimarad a napi műveleti ügyekből. Milyen tervei vannak?
63 éves leszek, de a nyugdíjba vonulás fel se merül bennem. Jobban szeretem azt, amit csinálok annál, hogy teljesen kiszálljak belőle. Noha vágyom már úgy tervezni az életemet, hogy több idő jusson a családra, utazásra. Ha nem is vadásznék többet, nyugodtabban tenném.

Utóbbiban mi vonzza?
Sokan félreértik, azt hiszik, a vadászat arról szól, hogy megyünk és lövünk arra, ami csak mozog. Holott a hangsúly a barátkozáson, a kiszakadáson, a kikapcsoláson, az erdőn van. A fák között kiülünk egy magaslesre, s én elvagyok a magam gondolataival, hallgatom a madárcsicsergést. Ha kijön a vad, megpróbálom elejteni, ami egyébként kevésbé sikerül, ugyanis az állatnak ha puskája nincs is, az érzékszervei sokkal kifinomultabbak. A jövőben szeretnék nyugodtabban vadászni, mert ma még ez úgy néz ki, hogy miközben egy-egy pénteken szeretnék hazaindulni a munkahelyről 13–14 óra körül, még soha nem sikerült. Mindig bezavarnak ilyen-olyan megoldásra váró problémák. Aztán mégis hazarohanok, pakolás, de mire fölérek a hegyre, már le vagyok fáradva. Mások nyugodtan beszélgetnek, sztorizgatnak, mi meg az utolsó pillanatban esünk be a lesre. Ha a vadászat vége belecsúszik a hétfőbe, már muszáj a munkán járatni az agyamat, meg-megcsörren a telefon. Ez így azért még nem az a teljes kikapcsolódás.

Ratalics László

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Kihallgatták Varga Juditot
Kihallgatták Varga Juditot
A volt igazságügyi miniszter a Központi Nyomozó Főügyészségen járt.
Hirdetés
Hirdetés
Újabb utca aszfaltozásával folytatódik az útépítés Bárándon
Újabb utca aszfaltozásával folytatódik az útépítés Bárándon
Az olcsóbb konstrukció további útépítéseket tesz lehetővé.
Hirdetés
Hirdetés
Gazdaság
Tíz újabb Mercedes váltja a korábbi Volvókat Debrecenben
A számok alapján sokkal több 6-14 éves készül használni a közösségi közlekedést, mint az ingyenesség előtt.
Ingyenes jogosítvány – egy debreceni autósiskola szemével
Az új intézkedés a közlekedési kultúrán javíthat, de nem jelent jelentős kiadáscsökkenést.
Keresztje lett Biharkeresztesnek a sok iparűzési adó
Kopogtatnak újabb beruházók a kisvárosban, az ipari területre alkalmas hely azonban elfogyott.
Szőnyeget vennének a Hotel Lyciumba
Az Aquaticum Debrecen Kft. pályázata.
Pert nyert a Forbes a Hell cég ellen, azaz le lehet írni a milliárdos tulajdonosok nevét
2019-ben a személyiségi jogok megsértése miatt nyújtottak be keresetet a bíróságra.
Hirdetés
Hirdetés
Támogatott tartalom
Berettyóújfalu három iskolája is bemutatkozott a Kölcseyben
Berettyóújfalu három iskolája is bemutatkozott a Kölcseyben
A főispán és a polgármester a szakképzés jelentőségét hangsúlyozta.
 Modern SPAR szupermarket nyílt Hajdúböszörményben
Modern SPAR szupermarket nyílt Hajdúböszörményben
A több mint 100 millió forintos beruházással elkészült új SPAR szupermarket március 21-én nyitotta meg kapuit a vásárlók előtt Hajdúböszörményben. A Baltazár Dezső utca 8-16. szám alatti fejlesztés révén 20 fő foglalkoztatására teremtett lehetőséget a vállalat.
Ami a világűrben zajlik, arról Debrecenben tudnak
Ami a világűrben zajlik, arról Debrecenben tudnak
Innovációs Laboratóriumot avattak az NI Hungary debreceni telephelyén.
Hirdetés